15 perces város

Sokaknak az a véleményük, hogy kizárólag a városi úthálózat bővítése és újabb parkolóhelyek építése jelenthet megoldást a forgalmi torlódások ellen. Csakhogy ennek pontosan az ellenkezője igaz!

Egy hat európai városon (Barcelona, Bécs, London, Örebro, Róma, Zürich) alapuló kutatás szerint, ha a lakosság 10%-a változtatna az utazási szokásain, és nem autóval közlekedne, hanem kerékpárral, a mindennapos közlekedési kibocsátások várhatóan mintegy tizedével csökkennének, alacsonyabb lenne a lég- és zajszennyezés, valamint a zsúfoltság, azaz összességében sokkal élhetőbb környezetet teremthetnénk városainkban.

A július 1-jén, az Árpád hídon történt halálos gázolás elsősorban közlekedésbiztonsági és szabályozási kérdéseket feszeget, azonban áttételesen közlekedés- és várospolitikai, sőt, fenntarthatósági kérdéseket is felvet. Mert egy olyan városban, ahol a közlekedés legkiszolgáltatottabb résztvevői, a gyalogosok, kerékpárosok és közösségi közlekedők nem érezhetik magukat biztonságban, csupán álom marad a környezeti fenntarthatóság és az élhetőség is.

Budapest „rozsdagyűrűje” nemzetközi viszonylatban is kimagaslóan nagy területű, ahol új városi alközpontokat lehetne létrehozni, nagyot lépve ezzel a kompakt város koncepció megvalósítása felé – mondja Balogh Samu, Karácsony Gergely főpolgármester kabinetfőnöke.

Hogy a jövőben is a világ egyik legélhetőbb városa maradhasson és ellensúlyozni tudja az éghajlatváltozás negatív hatásait, az osztrák főváros klímavédelmi menetrendet dolgozott ki. Betiltanák az egyedi gázfűtést, megkönnyítenék a napelemes rendszerek telepítését és háromszor annyi pénzt fordítanak a közösségi közlekedés fejlesztésére, mint útépítésre.