akkumulátoripar

Visszaszerezhető-e a szétlopott közvagyon? Tájpusztítás és túliparosodás. Az állam újra a MOHU hóna alá nyúl. Törvényi szintre emelné a természetpusztítást az Orbán-kormány. Az ivóvíz, vagy a természet védelme a Duna-mentén? Zöld álmok a budakeszi Álomvölgyben. 2 év után végre felszámolják az illegális akkuhulladék-raktárat. Gárdonyi MOL olajszennyezés, és eltékozolt uniós milliárdok a budapesti árízvédelemben.

Sajtóértesülések szerint a Trump kormányzat csökkenteni szeretné Magyarország függését az orosz energiahordozóktól, s azt javasolja, hogy helyette amerikai LNG-t és nukleáris technológiát vásároljunk. Ez egybevág a szuverenitást előtérbe helyező gazdaságpolitika egyik legfontosabb pillérével az energia függetlenség megteremtésével.

Közel fél év kihagyás után újraindul a Greenfo zöld hét hírháttér podcast sorozata. Most is kéthetente újságíró kollégákkal megbeszéljük az általunk fontosnak ítélt, esetleg a hírfolyamban a politikai és bulvárhírek árnyékába került, ám mindennapjaink szempontjából nagyon fontos hírek hátterét, összefüggéseit. Íme a mai témák:

Szijjártó Péter beismerte: 1500 milliárdot költött el a kormány az ázsiai tulajdonú akkugyárakra. Ez a magyar GDP két százalékának megfelelő összeget jelent, miközben az ország gazdasági teljesítménye egyre siralmasabb.

Az elmúlt tíz évben Magyarország elindult az akkumulátorgyár-nagyhatalommá válás rögös útján, eddig közel 40, hazai közpénzekkel is megtámogatott, többnyire kelet-ázsiai gyár települt hazánkba. Néhány létesítmény, mint például a gödi Samsung vagy a debreceni CATL gyár már országos figyelmet kapott a környezetszennyezési problémák, szabálysértések és a helyi lakosok kitartó ellenállása miatt. Arról kevesebbet hallani, hogy az…

A KSH 2. közlésével megerősítette az első becslés végén közzétett adatokat a hazai ipari termelésről. Vagyis februárban éves alapon a nyers adat szerint 8,7, munkanaphatástól megtisztítva pedig 8 százalékkal esett vissza a termelés, januárhoz képest pedig 1,3 százalékos volt a csökkenés. Ezzel az ágazat teljesítménye többéves mélypontra került, hiszen a 2021-es év átlagához mérten 7,1…

Az akkumulátorok iránti globális kereslet 2030-ra több mint háromszorosára, az adott forgatókönyvtől függően 4,0-4,6 terawattórára nő. A piacot jelenleg a technológiailag vezető ázsiai cellagyártók uralják, az európai gyártók már most is küzdenek a magasabb termelési költségekkel és az elektromos mobilitás további felfutásának bizonytalanságával. De Európa képes arra, hogy az akkumulátorgyártás jelentős szereplőjévé váljon

2024 nov. 14-e óta érlelődik bennem, hogy megosszam a véleményemet a kormányhivatalok környezet- és természetvédelmi munkájáról. Az elmúlt 6 évben sajnos több bírósági ügy kapcsán sikerült a témáról tapasztalatot szereznem (pl. Fertő tó, Győrszentiván, Ács). Végül március 13-án az utolsó cseppek is megérkeztek abba a bizonyos pohárba a Sóskúton tervezett akkumulátoripari hulladék feldolgozó és Debrecenben…

Szolnokon építi fel az első európai üzemét a KunlunChem kínai elektrolitgyártó cég. Milyen veszélyek leselkednek a szolnokiakra? Miért problémás egy elektrolitgyár? Mi lesz a Tisza vizével? Kinek kellenek majd a környéken termelt élelmiszerek?  Hova tüntette el Fidesz a demokráciát?  A helyi politika az ázsiai befektetők helyett miért nem a szolnokiak érdekeit szolgálja? Válaszok podcastunkban.

Vakon végződő útleágazás a hajdani Béke (korábban Lenin) téesz táblájához, ahol a szolnoki/abonyi elektrolitüzem létesülhet majd (címkép). „A KunlunChem kínai elektrolitgyártó cég Szolnokon építi fel az első európai üzemét. A 40 milliárd forintos beruházással 120 új munkahely jön majd létre” – jelentette be rutinosan Szijjártó Péter  külgazdasági és külügyminiszter 2024. március 7-én Budapesten.