albedó

Az alacsony felhőzet eltűnése öngerjesztő felmelegedést okoz. Ez alapján nagyon erős felmelegedés közeledik. 2023 a melegrekordok éve volt. A globális átlaghőmérséklet másfél fokkal haladta meg az iparosodás előttit, ami szintén egy rekord, az okokat beazonosítani azonban nem egyszerű feladat.

Miként egy neves újságíró megjegyezte, „a globális felmelegedés, amely valamennyi környezeti krízisnek a szülőanyja, az elmúlt húsz évben olyan politikai mozgalmat indított útjára, amely eddig úgyszólván csak egyetlen irányt ismert: az üvegházhatású gázkibocsátások csökkentését…

Az 1960-as években még egy közeledő új jégkorszak veszélyeit rebesgették, ám egy évtizeddel később felfedezték, egész pontosan újra felfedezték a globális felmelegedést. Ugyanis báró Jean-Baptiste Joseph, Fourier (1768-1830) francia fizikus már a 19. század elején feltette a kérdést, hogy min alapul a Föld hőmérséklete.

A napenergia mindenki számára korlátlan mennyiségben áll rendelkezésére. Elvileg. Merthogy bizonyos méret felett a napelemparkok már képesek befolyásolni a Föld időjárását – állítja egy új kutatás.

Sok száraz partvidékre jellemző az esőt nem eredményező nedves levegő. Például ezeken a területeken hasznosítható a napelemek nemrég felfedezett tulajdonsága: segíthetnek az esőzés előidézésében.

A globális felmelegedés nem egyformán érinti a világ minden részét, Európa már 2,2 Celsius-fokkal melegebb az iparosodás előtti időszakhoz képest, ami jóval meghaladja a hőmérséklet-emelkedésnek a párizsi klímaegyezményben vállalt 1,5 Celsius-fokra való korlátozását.

A klímaváltozás olyan láncreakciókat indíthat be, amelyek nem várt következményekkel járnak – egy friss kutatás például kimutatta, hogy az óceánok melegedése sötétebbé teszi a bolygónkat.

A Purdue Egyetem laboratóriumában megalkották a világ legfehérebb festékét, egy olyan különleges festéket, amely a tudósok szerint csökkentheti, sőt, akár meg is szüntetheti a légkondicionálás szükségességét.

Új kutatási eredmények mutatják: az erdőkre nagyobb szükségünk van, mint gondoljuk, nemcsak szén-dioxidot nyelnek el ugyanis, hanem a felhőképződés elősegítésén keresztül a bolygófelszín lehűlésében is szerepet játszanak.

Gyakran a milliók által lakott városokat érintik a leginkább az olyan szélsőséges időjárási jelenségek, amelyeket a klímaváltozás mostani időszaka előtt szinte elképzelni se lehetett, így aztán az évtizedekkel vagy -századokkal ezelőtt épült településrészek kifejezetten veszélyeztettek.