algásodás

Kelet-Afrika gyöngyszeme, a Viktória-tó aggasztó változáson megy keresztül. A kontinens legnagyobb tava – amely három ország, Kenya, Uganda és Tanzánia, valamint több mint 47 millió ember életét befolyásolja – egyre zöldebb színt ölt. A jelenség mögött a káros algavirágzások (HAB) elszaporodása áll, amelyet az eutrofizáció néven ismert folyamat okoz.

Az algavirágzásokat a műholdak segítségével több évtizede nyomon követhetjük, egy új kutatás elemezte az elmúlt 2 évtized megfigyeléseit. Eszerint nőtt a partok közeli algavirágzások kiterjedése és gyakorisága.

Számítani lehet a 2019 augusztusában váratlanul kialakult algavirágzás megismétlődésére a Balatonon – mondta a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A kutatások alapján ismét túl sok a foszfor a vízben, ami az algák elszaporodásához vezet.

Régóta szennyezték a Márvány-tengert, nem a semmiből jött a visszataszító nyálka az Isztambulhoz közel eső partnál.

Két éve határozta el a kormány, hogy 10 centiméterrel – 110 centiméterről 120 centiméterre – megemeli a Balaton nyári szabályozási vízszintjét. A látszólag nem túl jelentős változás ugyanakkor olyan beruházásokat indokol, amelyek belenyúlhatnak a tó ökoszisztémájába, veszélyeztetve a biológiai egyensúlyt és a vízterület „egészségi állapotát”. Kinek az érdeke?

Az Egyesült Államokban lévő nagy folyók nagyjából egyharmadának változott a színe az elmúlt csaknem három évtizedben – állapították meg amerikai kutatók, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban ismertették eredményeiket.

Dmitrij Kolibkin orosz természetvédelmi miniszter szerint egészen biztosan nem emberi tényező, hanem a vörös dagály nevű jelenség okozta a tengeri élőlények pusztulását a Kamcsatkánál. Eddig csak találgatások voltak az ökológiai katasztrófa okairól.

A tó vize erőteljesebben algásodik a rövid, intenzív kánikulai időszakok hatására, mint amit a századfordulóig prognosztizált éves átlaghőmérséklet-emelkedés okozna – derül ki a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézet (BLI) átfogó kutatásának előzetes eredményeiből.

Ahogy a Balatontipp is hírt adott róla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság utasítására megkezdődött az iszap kotrása, hogy ezzel elejét vegyék a Balaton további algásodásnak. A lépéssel kapcsolatban több kérdésre kapott választ a lap az illetékesektől, egyúttal egy három évtizedes visszatekintéssel szeretnénk árnyaltabbá tenni a képet.

A Balaton nyugati részén már tömegesen megjelentek a cianobaktériumok (kékalgák) a vízfelszínen – ismertette ma a mintavételezések eredményét az Ökológiai Kutatóközpont Balatoni Limnológiai Intézete (BLI). Allergiás reakciót okozhatnak az elszaporodott algák.