algavirágzás

A hétvégén a Balaton több öblében is megjelent lokális algavirágzásnak várhatóan véget vet az érkező hidegfront, az elkezdődött árvaszúnyog-rajzás azonban akár még hetekig eltarthat – közölte a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet igazgatója az MTI-vel.

Vajon milyen volt a Balaton természetes állapota és mikor változott meg? Helyreállítható még a természetközeli állapot? Ezekre a kérdéskere keresték a választ az ELTE TTK Őskörnyezet és Klímaváltozás Kutatócsoportjának munkatársai legújabb tanulmányukban, amelyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a tó védelme érdekében.

Az Egyesült Királyság legnagyobb édesvízi tavában idén nyáron minden idők legrosszabb szintjét érte el az algavirágzás. Lough Neagh tóban – egy Észak-Írországban található tó, amely nagyobb, mint Málta- a kékalga virágzása indult meg nagy területen, amely negatív hatással lehet az emberekre, növényekre és állatokra.

Az algavirágzásokat a műholdak segítségével több évtizede nyomon követhetjük, egy új kutatás elemezte az elmúlt 2 évtized megfigyeléseit. Eszerint nőtt a partok közeli algavirágzások kiterjedése és gyakorisága.

Jelenleg a világ népességének negyede nem jut biztonságos ivóvízhez, és az éghajlatváltozás hatására fokozódó szélsőséges időjárási események is kockázatot jelentenek a vízminőségre. A permafroszt olvadása, a gleccserek visszahúzódása, a víztestek melegedése, az árvizek, erdőtüzek fokozódása és az eróziós folyamatok is káros hatással vannak a megmaradó ivóvízkészleteinkre.

Számítani lehet a 2019 augusztusában váratlanul kialakult algavirágzás megismétlődésére a Balatonon – mondta a Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A kutatások alapján ismét túl sok a foszfor a vízben, ami az algák elszaporodásához vezet.

Dmitrij Kolibkin orosz természetvédelmi miniszter szerint egészen biztosan nem emberi tényező, hanem a vörös dagály nevű jelenség okozta a tengeri élőlények pusztulását a Kamcsatkánál. Eddig csak találgatások voltak az ökológiai katasztrófa okairól.

Világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás az elmúlt három évtizedben – állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai.

Emberre is veszélyes, mérgező algatelepek lepték el Florida egyes partvidékeit, ezért a Mexikói-öböl mentén lévő floridai partok strandjai üresen tátonganak, az utcákon és az éttermekben alig látni embereket. Mindenütt átható bűz terjeng, a parton döglött halak garmadája látható.

A globális felmelegedés számos hatása csak fokozatosan jelenik meg, de hirtelen és pusztító változásokat is okozhat. A tengerszint emelkedése az egyik ilyen változás.