alkalmazkodás

Azt már kutatták a tudósok, hogyan befolyásolják a városi fények a madarak hajnali csicsergésének időzítését, most összefüggést mutattak ki a fényszennyezés és a szemméret között. A Global Change Biology című tudományos folyóiratban publikált eredmények jól hasznosíthatók lehetnek a madárvédelemben.

Szeptember első hete még igazi nyári idővel köszöntött be, így bekapcsolva maradtak a légkondicionálók, és jól jöttek a hűvös italok. Az emberek az évezredek során jól megtanulták, hogyan védekezzenek a hőség ellen, de hogy csinálják ezt az állatok? Például a madarak?

A globális felmelegedés egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal jár. Közép- és Délkelet-Európa számos részén a hőhullámmal érintett napok száma 1981-2010 között évtizedenként 10-15 nappal nőtt. Ez a tendencia előreláthatólag folytatódni és erősödni fog. A trópusi éjszakák száma – amelyeken a hőmérséklet nem csökken 20°C alá – szintén emelkedni fog.

Bár a fehér gólyák költési szezonja még tart, az elhúzódó aszály közepette a faj költési nehézségeiről terjednek (ál)hírek. Ezért az MME a már rendelkezésre álló 300 fészekadat alapján, melyben a sikertelen párok is szerepelnek, időközi számítást végzett. Eszerint az átlagos fiókaszám idén 2,54. Mivel ez az elmúlt 30 év átlagában 2,35 volt, a mostani az…

Nagyobb csőr, láb, fül – próbálnak minél nagyobb felületen hőt leadni, és a XIX. század végéhez képest már most látható a változás.

Egyértelmű, hogy önkormányzati szinten is meg kell találni a válaszlépéseket a klímavészhelyzetre, ma már sokkal inkább az a kérdés, hogyan? Az Energiaklub német–magyar- együttműködéssel létrejött „Berlin-Budapest klímaadaptációs párbeszéd” projektje ezt mutatja meg, kiemelve egy mintaprojektet, Ferencvárost.

„Hacsak nem gyorsítjuk fel az alkalmazkodást, egyre nagyobb lesz a szegénység, a vízhiány, a mezőgazdasági károk és a migráció további erősödése óriási emberveszteséggel” – 120 ország több mint háromezer tudósa adott ki figyelmeztetést.

Amióta a tudomány a klímaváltozással riogatja az emberiséget, azóta szerepel a prognózisok között az új fertőző betegségek megjelenése vagy a régiek feléledése.

Ahogy elismerjük, hogy a természet mindig erősebb lesz nálunk, máris egy lépéssel előrébb járunk. Rádai Dániel, a VIII. kerület új alpolgármestere városfejlesztési koncepciójának egyik kulcsfogalma a reziliens, rugalmasan alkalmazkodó város. (kép: jozsefvaros.hu)

Gyakran halljuk, olvassuk, hogy a mostani klímaváltozást mi, emberek okozzuk, és hogy ezért meg kellene változtatnunk életmódunkat ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát. Szinte már érezzük a hátunkban, hogy mások árgus szemmel állandóan figyelik, hogy „klímatudatosan” élünk-e: hogy autózás helyett tömegközlekedéssel, netalán biciklivel mentünk-e munkába; hogy mikor szigeteljük már az ablakainkat; vagy hogy mennyi vizet folyatunk…