áradás

Továbbra is heves esőzések sújtják Spanyolországot, tegnap a Martinho nevű vihar okozott tartós csapadékot, óránként 70 kilométert meghaladó erősségű szelet, és a hegyekben havazást az északi területeken. Több folyó, köztük a Manzanares, az Alberche és a Tajo is árad, a Martinho miatt egyes városokban szükségállapotot hirdettek és evakuálták a lakosokat.

Megkezdték a Nánási-Királyok útja védvonal kulisszaátjáróinak a zárását, a Margit-sziget alacsonyabbain fekvő részeit homokzsákokkal erősítik meg. A rakpartokon már tilos a megállás. Evakuálni kell a helyieket Alsó-Ausztriában az árvizek miatt, már Bécsben is árad a Duna.

Lakóházak nincsenek veszélyben, ártérre épített üdülőterületek viszont igen, és a legnagyobb gond, hogy tartós lesz az árhullám – közölte az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendelt el a főpolgármester a Duna négy szakaszán.

Magyarország területén csaknem 1200 kilométer hosszon van árvízvédelmi készültség, a Duna ma Komáromnál tetőzhet, ami Budapesten a korábbi előrejelzéssel szemben egy nappal később, csütörtökön várható. A Tiszán levonulóban van az árvíz.

Ágasbogas rajzolatban lépett ki a felhők alól az Ipoly folyó az ártérbe. Más hazai folyókról is gyakran készítenek izgalmas fotókat, a most napvilágot látott képek azonban még ezek között is előkelő helyen szerepelhetnek. Molnár Ábel Péter felvételeinek készítési idején éppen az adott szakaszon tetőzött az Ipoly.

A sokéves januári csapadékátlag (33 milliméter) szinte mindenhol lehullhat, és sok helyen két, két és fél havi, lokálisan akár három havi csapadékmennyiség is összegyűlhet a jövő héten.

Brodie Meney, az Aussie Ark ausztrál környezetvédő szervezet szakértője úgy véli, újabb szöget vertek az állatvilág koporsójába a közelmúlt katasztrofális kelet-ausztráliai áradásai.

A Németországban, Belgiumban és a környező régiókban bekövetkezett áradások legalább 220 ember halálát okozták, mivel városokat és falvakat öntött el a víz. A kutatók szerint a globális felmelegedés miatt az ilyen esőzések akár kilencszer valószínűbbé váltak Nyugat-Európában

Áradások, földrengések, szárazság és szélviharok – az elmúlt hetek is bemutatták, hogy ezek a katasztrófák egyre gyakoribbak Európában és hazánkban is. A brit Cambridge Econometrics kutatócég 22 évre kiterjedő adatelemzése most láthatóvá tette, melyek a természeti csapások által legsúlyosabban érintett területek Európában.

A világ lakosságának több mint fele él tengerpart közelében. Ezeken a területeken már ma is súlyos károkat okoznak a szélsőséges időjárási események, számuk azonban a jövőben tovább emelkedhet.