Aral-tó

A kazahsztáni és magyarországi szikes és sós vizek táplálékhálózatát, planktonösszetételét, illetve a vízimadarak táplálékláncra gyakorolt kettős szabályozását hasonlították össze a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai kazah kollégáikkal közösen. Az eredményeikből kiderül, amint a kiszáradás miatt időszakossá válik a tó, a vízimadarak hatása egyre erősebbé válik. Így ezt a jelenséget figyelembe kell venni a természetvédelmi erőfeszítések tervezése…

Sok bűnt követtek el saját polgáraik és saját országuk ellen a szovjet vezetők. Az egyik ilyen az egykor csodaszámba menő Aral-tó elleni merénylet volt: a tavat tápláló folyók öntözésre való felhasználásával halálra ítélték az Aralt.

Az 1920-as években kezdett romlani a helyzet az Aral-tó környezetében. Az egykor hatalmas közép-ázsiai tó, amely valaha a világ negyedik legnagyobb tava volt, mára a felismerhetetlenségig összezsugorodott.

Nagyon magas szintű technológiával és tapasztalattal rendelkezik Magyarország a vízgazdálkodás területén – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a 9. Vízügyi Világfórum (World Water Forum) közép-ázsiai regionális előkészítő rendezvényén Tádzsikisztán fővárosában, Dusanbéban. És akkor mi lesz a Velencei-tóval?

Mindig is letaglóztak az Aral-tóról készült képek, amik az emberi hülyeség és felelőtlenség örök mementóiként beleégtek a retinánkba. Hát most úgy tűnik, hogy az ember által okozott klímaválság következtében kezdhetjük megszokni itt is a természeti katasztrófákat – mint amilyen a Velencei-tó válsága. És mint az Aral-tónál, itt is az emberi hülyeség az, amit a leginkább…

1315 milliárd forintnyi eladatlan ruha ment az égetőbe. A növekvő fogyasztás és a rövidülő élettartam miatt jóval több hulladék keletkezik. Ugyan a ruhák 15 %-át újrahasznosítási céllal gyűjtik össze, de csak 1 %-ból lesz ismét ruha. Az indiai helyi hiedelem szerint nyugaton azért dobják ki pár használat után a ruhákat, mert olyan drága a víz,…

Az Aral-tó helyzete ökológiai szempontból legalább akkora probléma, mint az Amazóniai esőerdők pusztulása. Öt közép-ázsiai vezető találkozott Türkmenisztánban azért, hogy bizonyítsák, mennyire szeretnének közösen megfelelni ennek a környezetvédelmi és gazdasági kihívásnak. A találkozón Türkmenisztán elnöke látta vendégül az üzbég, a kazah a kirgiz és a tadzsik elnököt.

Egy fél emberöltő alatt eltűnt a Föld negyedik legnagyobb, eredetileg 68.000 km2 területű tava. Így eltűnt az a sziget is, ahol a szovjetek a biológiai fegyvereiket tesztelték. Az Újjászületés-szigeten és a körzetben az ENSZ-megállapodás ellenére, száztonnás tételekben gyilkos kórokozókat szaporítottak.

Az Aral a 20. század közepéig Földünk negyedik legnagyobb tavának számított a maga 68 000 km2-es területével. Neve „szigettengert” jelent, ugyanis fénykorában, vagyis nagyvízi időszakaiban több ezer szárazulat tarkította víztükrét. Kazahsztán és Üzbegisztán osztozik a tavon, amelynek neve egybeforrt az ökológiai katasztrófa kifejezéssel.

A NASA műholdas felvételeinek segítségével a Földet borító vízfelület változását vizsgálta meg egy holland kutatócsoport az elmúlt 30 év távlatában. A három évtized alatt 115 ezer négyzetkilométernyi területen váltotta fel a szárazföldet vízfelület, míg 173 ezer négyzetkilométeren az egykori vízfelület helyén szárazföld alakult ki.