Hírek
1315 milliárd forintnyi eladatlan ruha ment az égetőbe. A növekvő fogyasztás és a rövidülő élettartam miatt jóval több hulladék keletkezik. Ugyan a ruhák 15 %-át újrahasznosítási céllal gyűjtik össze, de csak 1 %-ból lesz ismét ruha. Az indiai helyi hiedelem szerint nyugaton azért dobják ki pár használat után a ruhákat, mert olyan drága a víz,… Tovább »
Hírek
Az Aral-tó helyzete ökológiai szempontból legalább akkora probléma, mint az Amazóniai esőerdők pusztulása. Öt közép-ázsiai vezető találkozott Türkmenisztánban azért, hogy bizonyítsák, mennyire szeretnének közösen megfelelni ennek a környezetvédelmi és gazdasági kihívásnak. A találkozón Türkmenisztán elnöke látta vendégül az üzbég, a kazah a kirgiz és a tadzsik elnököt.
Hírek
Egy fél emberöltő alatt eltűnt a Föld negyedik legnagyobb, eredetileg 68.000 km2 területű tava. Így eltűnt az a sziget is, ahol a szovjetek a biológiai fegyvereiket tesztelték. Az Újjászületés-szigeten és a körzetben az ENSZ-megállapodás ellenére, száztonnás tételekben gyilkos kórokozókat szaporítottak.
Hírek
Az Aral a 20. század közepéig Földünk negyedik legnagyobb tavának számított a maga 68 000 km2-es területével. Neve „szigettengert” jelent, ugyanis fénykorában, vagyis nagyvízi időszakaiban több ezer szárazulat tarkította víztükrét. Kazahsztán és Üzbegisztán osztozik a tavon, amelynek neve egybeforrt az ökológiai katasztrófa kifejezéssel.
Hírek
A NASA műholdas felvételeinek segítségével a Földet borító vízfelület változását vizsgálta meg egy holland kutatócsoport az elmúlt 30 év távlatában. A három évtized alatt 115 ezer négyzetkilométernyi területen váltotta fel a szárazföldet vízfelület, míg 173 ezer négyzetkilométeren az egykori vízfelület helyén szárazföld alakult ki.
Hírek
Az Aral-tó kiszáradásáért felelős Hanhowuz víztározóról adott közre új műholdképet a NASA. Az óriási építmény Türkmenisztánban található, amelynek 80 százalékát a Kara-kum sivatag borítja.
Hírek
Egyszer volt, hol nem volt, volt valaha egy meseszép tó Kazahsztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán határvidékén. A tavat két bővizű folyam táplálta, az Amu Darja délről és a Szir Darja keletről. Területe 68,000 négyzetkilométer volt, és ezzel a világ negyedik legnagyobb sóstavaként tartották számon. Az Aral-tó esete.
Az üzemeltető adatvédelmi irányelveivel kapcsolatosan ezen az oldalon további tájékoztatást kaphat.
Weboldalunk sütiket használhat a honlap optimizálásának céljából. A Sütik fontosak a weboldal megfelelő működéséhez, valamint a sütiket a felhasználói élmény fokozásának érdekében is használunk. Segítségükkel statisztikai adatokat gyűjtünk az oldal optimális működéséhez, és az érdeklődőnk preferenciáinak megfelelően fejlesztjük tovább weboldalunkkat.
Alapvető it biztonságtechnológiai szempontok alapján a tűzfalunk által elhelyezett sütik nem tilthatóak le, hiszen ez az oldal biztonsági kockázatát növelné.
A szükséges sütik nélkül az oldal felhasználása, az alapvető funkciók működése nem teljesülhet maradéktalanul! Kérjük az optimális felhasználás érdekében járuljon hozzá használatukhoz az alábbi gomb segítségével.