arany

Egy új kémiai innováció elektronikai hulladékunkat 22 karátos aranyrögökké változtatja. Zürichi kutatók szerint az eszközeinken koppintások és kattintások után megjelenő aranycsík nagy reményekkel kecsegtet, ha a sajtkészítők példáját követik. Ehhez azonban nem szabad megszabadulnunk régi Nokiánktól.

A Föld napjától  – április 22 szombattól  – egy hónapig lehet leadni a használt mobilokat és más kisméretű elektromos készülékeket az Auchanban.

Rendőrségi dokumentumok szerint egy olasz közvetítőcégen keresztül jutott el az illegálisan kitermelt arany a tech óriásokhoz, amelyek azt elektronikai cikkek áramköri lapkáiban használják fel rendkívüli kis mennyiségben. Az ügyben nyomoznak a brazil hatóságok, vádemelés egyelőre nem történt.

Ismét nemesfémbánya nyílhat a Börzsönyben, tudta meg mai cikke szerint a Világgazdaság. Az ércben tonnánként átlagosan 1,05 gramm arany és 27,51 gramm ezüst van.

Nem is gondolnánk, hogy aranybányával nézünk farkasszemet, miközben nyomkodjuk a billentyűzetünket. Közismert ugyan, hogy az elektronikus hulladékok sokféle kincset rejtenek, de azt talán kevesebben tudják, hogy aranyat is. Sok gépről beszélve nem is keveset.

Minden eddigi megoldásnál nagyobb hatásfokkal alakítja elektromos energiává a Nap fényét egy új napelem, amelyet a Hokkaido Egyetem kutatói fejlesztettek ki.

Ez közel 20 milliárd euró értékű aranyat jelent, nem beszélve a többi értékes anyagról, amelynek csak kis részét bányásszuk vissza az elektromos és elektronikus eszközök hulladékából.

Az országok általában versengenek, hogy egy épület vagy egy térség felkerüljön az UNESCO világörökségi listájára. Románia most pont az ellenkezőjében mesterkedik Verespatak ügyében a HVG tudósítása szerint. Nem mindenkinek lenne aranybánya.

Régi mobilok alkatrészeiből csinálják az aranyérmeket a tokiói olimpiára, így a japánok két legyet üthetnek egy csapásra: házhoz jönnek a nemesfémek, és még a környezetet is védik az érmek elkészítésénél.

Legkevesebb 300.000 gyermek, akár 5 éves is, napi 8-10 órát dolgozik iskola helyett aranybányákban. 15 millió ember dolgozik világszerte kisméretű bányában, nem megfelelő munkakörnyezetben: védőfelszerelés nélkül, mérgező gázokat lélegezve, tűző napon, folyamatos életveszélyben. Megszületett a végső szabályozás a konfliktusos ásványok kapcsán, hogy megállítsa azon fegyveres csoportok pénzelését a fejlődő országokban, amelyeknek ón, tantál, nióbium és…