Hírek
Újabb franciaországi megyében, ezúttal az ország nyugati részén lévő Deux-Sevres-ben észleltek egy aranysakált, megerősítve, hogy egyre nyugatabbra veti meg a lábát a megjelenésében farkasra, viselkedésében pedig inkább rókára hasonlító állat.
Hírek
Újabb franciaországi megyében, ezúttal az ország nyugati részén lévő Deux-Sevres-ben észleltek egy aranysakált, megerősítve, hogy egyre nyugatabbra veti meg a lábát a megjelenésében farkasra, viselkedésében pedig inkább rókára hasonlító állat.
Hírek
Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat, melyek jelzései alapján 73 %-os pontossággal sikerült a sakálok jelenlétét bizonyító ürülékek… Tovább »
Hírek
Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben még soha nem volt ekkora a számuk.
Hírek
“Az aranysakál terítékének növekedése változatlanul exponenciális ütemű” – írja a 2017-18-as vadászati év vadgazdálkodási adatait összesítő kiadványában az Országos Vadgazdálkodási Adattár.
Hírek
A „Desiree” névre keresztelt fiatal parlagi sast 2018.01.08-án elpusztulva találták Szerbiában, Apatin közelében. A fiatal jeladós parlagi sas 2017. június 22-én hagyta el a fészket Burgenlandban, Ausztria legkeletibb tartományában. Csupán hat hónap és összesen több mint 4200 km megtétele után a jeladója „elhallgatott”.
Hírek
Létezik-e farkasfajta? Mit nevezünk itt egyáltalán fajtának? Fajon belüli (subspecies, varietas, forma) kategóriák ismertek, és még azon túl is olyanok, amit gazdaságilag hasznosítottunk/ domesztikáltunk (cultivar). Van-e hasznosított farkas (Canis lupus lupus)? Nincs, vagyis nem fajtáról van itt szó, hanem alfajról. Fajtái már a kutyának (Canis lupus familiaris) vannak, annak viszont elképesztő a formagazdagsága.
Hírek
A Hajdúság egyes részein elszaporodtak a borzok. Nem kímélnek terményt, haszonállatot. Papp Zoltán, a megyei vadászkamara titkára szerint a borzok miatt valóban jelentős a mezőgazdasági és a vadgazdálkodási kár, de még nagyobb gondot okoz az aranysakál (toportyán, nádi farkas) és a farkas.
Hírek
A falkában vadászó aranysakál dám- és gímszarvasborjút, őzgidát, vadmalacot is elragad, az állatnak ráadásul nincs természetes ellensége, ahol megjelenik, ott visszaszorul a rókaállomány.
Hírek
A Buda környéki erdőkben pár évvel ezelőtt találkoztak először magányos aranysakálokkal a Pilisi Parkerdő Zrt. szakemberei. Mára bizonyos lett, hogy az őshonos állatfaj ismét stabilan jelen van a főváros környéki erdőkben is. Az emberre veszélyt nem jelentő, közepes testű emlős ragadozó nem betelepítéssel, hanem természetes módon bukkant fel a Parkerdő által kezelt területeken.
Hírek
10-15 éve tért vissza az aranysakál Magyarországra, mára több ezer példány él az országban. A nádi farkas néven is ismert állatra sok gazda ádáz ellenségként tekint, mert állításuk szerint megtizedeli a nyájat. Viszont az egyébként vadászható aranysakál sorsát a természetvédők a szívükön viselik.
Az üzemeltető adatvédelmi irányelveivel kapcsolatosan ezen az oldalon további tájékoztatást kaphat.
Weboldalunk sütiket használhat a honlap optimizálásának céljából. A Sütik fontosak a weboldal megfelelő működéséhez, valamint a sütiket a felhasználói élmény fokozásának érdekében is használunk. Segítségükkel statisztikai adatokat gyűjtünk az oldal optimális működéséhez, és az érdeklődőnk preferenciáinak megfelelően fejlesztjük tovább weboldalunkkat.
Alapvető it biztonságtechnológiai szempontok alapján a tűzfalunk által elhelyezett sütik nem tilthatóak le, hiszen ez az oldal biztonsági kockázatát növelné.
A szükséges sütik nélkül az oldal felhasználása, az alapvető funkciók működése nem teljesülhet maradéktalanul! Kérjük az optimális felhasználás érdekében járuljon hozzá használatukhoz az alábbi gomb segítségével.