Argentína

Egy ókori argentin temetkezési helyen talált rókacsontok vizsgálata alapján a tudósok azt a következtetést vonták le, hogy az akkori emberek háziállatként tarthatták e ragadozókat. A szakértők szerint nincs semmi jele annak, hogy a rókákat megették volna.

A „lítium-háromszög” – amely Argentínát, Chilét és Bolíviát foglalja magában – a Föld legnagyobb lítiumkészletének ad otthont. Ez a fém kulcsfontosságú a nettó nullára való átállásban, az elektromos autók akkumulátoraiban használják, létfontosságú a nap- és szélenergiában és még sok más technológiában. A kitermeléséhez azonban a bányák elszívják a vizet a földeket borító fehér sós síkságokból.

Műholdadatok elemzésével azonosították azokat a helyeket, ahol iszonyú mennyiségben szabadul fel metángáz. A hatalmas szeméttelepek többsége Ázsiában van. Számítások szerint 2050-re duplájára nő majd az a metánkibocsátás.

Alberto Fernández elnök megint bejelentette Argentína igényét a brit korona fennhatósága alá tartozó dél-atlanti Falkland-szigetekre, amikért 40 éve a két ország háborút vívott egymással.

A kutatók a globális felmelegedéshez kötik, hogy az Andokban az elmúlt közel egy évtizednyi aszályt követően idén is alig esett hó, a dél-amerikai hegységet megaszárazság sújtja. A gyér eső és hóesés miatt az Ecuador és Argentína között magasodó hegyek nagy részét csupán foltokban, vagy egyáltalán nem borítja hó.

Argentínában a garnélarákok „tartósítószere” festette meg a vizet, de a hatóságok nem aggódnak, szerintük hamarosan eltűnik a szennyezés.

Példátlan tűzvészsorozat pusztít az argentínai Paraná-folyó sokszínű élővilágáról ismert torkolatvidékén, amelyet Kis-Amazóniaként is emlegetnek. Napról napra egyre több állat veszíti el élőhelyét a 14 ezer négyzetkilométeres régióban, ahol az év eleje óta 11 ezer tűzesetet azonosítottak az Antonio Scasso természettudományi múzeum adatai szerint.

„Nem embereket” megillető alapvető jogokat követelnek a dél-amerikai jaguároknak argentin környezetvédők. Az amerikai kontinens legnagyobb macskaféléjének természetes élőhelye egykor egészen a Grand Canyonig terjedt, mára azonban a nyugati félteke egészén csökken a populáció.

A történet ott kezdődik, hogy 1994-ben Argentínában engedélyezték a GMO (genetikailag módosított) növények termesztését. Utólag kijelenthető, hogy ez egy sokk volt az ország számára. Hogy miért?

Párizsban a 3 Michelin-csillagos Abeille étterem már 3 éve meghirdette a háborút a bifsztek ellen. Dîners 100% Green, Afternoon Tea vegan – Christophe Moret mester ezekkel az akciókkal kezdte, és mára rengeteg követőre talált – írta a HVG.