ártér

A Tisza egykori árterein végzett, nemzetközi szinten is hiánypótló, hazánkban egyedülálló kutatás bizonyítja, hogy a helyreállított árterek képesek hozzájárulni a klímaváltozás elleni küzdelemhez. A bőrünkön érezhető aszályos időszakok erősödése és az alföldi táj már-már kritikus méreteket öltő szárazodása azonnali és hosszú távú megoldásokért kiált. A WWF friss kutatása szerint ilyen megoldás lehet az ártereink helyreállítása,…

Legújabban a Római parton levő fák bizonyultak ellenségnek minden bizonnyal egy nagyvállalkozó számára, aki úgy vélte, hogy a nemrég ültetett facsemeték lehetetlenné teszik árvízi védekezést. Józsa Márta jegyzete.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Dráva menti területeinek ártéri növényvilágával kapcsolatosan leginkább a mély fekvésű gyepek orchideáira gondolunk, de bármilyen furcsa is, az ártér magasabban fekvő „homokdombjain” száraz élőhelyeket kedvelő orchideafajok is előfordulnak.

Március 22-e a víz világnapja. Fontos hangsúlyozni, hogy takarékos vízhasználatra és a vizek megőrzésére alkalmas gazdálkodásra van szükség, hogy a súlyosbodó károkat enyhíteni tudjuk.

Szégyenszemre el fog indulni a víz elvezetése, szégyenszemre még mindig belvíznek hívják a vizet, és szégyenszemre még mindig NEM vezetik ki az árvízi víztöbbletet a mentett oldali árterekre, medrekbe, de még a csatornákba sem. Mégegyszer tisztázzunk néhány összefüggést, hogy helyesen tudjuk értelmezni a vizet és a víztelenséget.

Az ártereknek meghatározó szerepük van az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási helyzetek – áradások, aszályok – okozta kihívások mérséklésében. A végéhez közeledik a Danube Floodplain projekt, amely azt vizsgálta, hogyan csökkenthetők az árvízi kockázatok az árterek helyreállításával.

A legeltetés hatékony védelmet jelenthet az árterekben terjedő inváziós fásszárú fajok ellen. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont(ÖK) kutatásában azt vizsgálta, hogy a nemesnyarasok területén folyó szarvasmarha-legeltetés hogyan hat az inváziós fásszárú fajok mennyiségére, a gyepszint fajgazdagságára, és a legelhető füvek mennyiségére.

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására.

Egyre égetőbb probléma, hogy hazai és világviszonylatban is kedvezőtlen folyamatokat eredményezett a vizes élőhelyek területének drasztikus csökkentése, vizeink szennyezése, túlhasználata, a vízparti élőhelyek átalakítása. Mivel a korábbi hírekkel ellentétben a beruházás engedélyeztetése továbbra is zajlik, ez a sors várhat most a budapestiek körében különösen kedvelt Hajógyári-szigetre is, ha szabad utat kap a tervben lévő, természetpusztító…

Danube Floodplain elnevezésű projekt indult idén nyáron, és a 30 hónapig tartó nemzetközi együttműködés résztvevői a Duna vízgyűjtő árvízvédelmének megújítását célozzák. A projekt keretében megrendezett első hivatalos találkozó Bukarestben zajlott az elmúlt héten.