árvíz

A Függetlenség Napján a Guadalupe folyón lezajlott villámárvíz több mint 100 áldozatot követelt, többnyire nyári táborokban üdülő fiatal lányokat. A 370 km hosszú folyó 676 m magasságban ered a texasi dombvidéken, és a San Antonio-öbölbe (Mexikói-öböl) ömlik.

Továbbra is heves esőzések sújtják Spanyolországot, tegnap a Martinho nevű vihar okozott tartós csapadékot, óránként 70 kilométert meghaladó erősségű szelet, és a hegyekben havazást az északi területeken. Több folyó, köztük a Manzanares, az Alberche és a Tajo is árad, a Martinho miatt egyes városokban szükségállapotot hirdettek és evakuálták a lakosokat.

Az elmúlt évek brutális szárazságai, és az Alföld elsivatagosodása komoly kihívást állítanak az egész ország elé, nemcsak az agráriumban. A magyar vállalatoknál az egyik legjelentősebb ESG kockázat a víz. Erre a kihívásra adott választ több, mint száz szakember egy teltházas konferencián, tudományterületeken és politikai oldalakon átívelően.

2024 szeptemberében bekövetkezett Közép-Európában, amire az éghajlatkutatók figyelmeztetnek: a globális felmelegedés hatására egyre extrémebb esőzések alakulhatnak ki. A Boris-ciklon olyan mértékű csapadékot hozott rövid idő alatt, amivel nem bírtak a folyók, hirtelen áradásokat okozva régió-szerte, leginkább Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban. Az okozott anyagi kár jelentős, ami komoly kihívás elé állította a biztosítókat.

Valószínűleg Spanyolország modern kori történelmének legtöbb halálos áldozatát okozó árvize tombol. Van aki szerint ez klímahiszti, de ez koránt sem vicces. Aki szerint a szokásosnál jóval melegebb Földközi-tenger és Atlanti-óceán nem számít az ilyen helyzetek kialakulásában, azon nem lehet segíteni. Íme egy remek írás a témáról.

Eddig legalább 95 halálos áldozata van az özönvízszerű esőzéseknek Spanyolországban, de sok további áldozatra kell számítani, a hatóságok egyelőre azt sem tudják, hány embert kellene eltűntként keresni.

A Boris névre keresztelt ciklon 24 ember halálát okozta Közép-Európában és nyolc országban okozott áradásokat. A környező országokban elkezdődött a károk rendezése, hazánkban is elbontották már a homokzsákokat, az iszapot lassan elmossák az újabb esőzések. Lenyugodtak a kedélyek, a címoldalakról is lekerültek az árvízi híradások, és a felfokozott hangulatban minden politikai oldalon megfogalmazott eltökéltség a…

3 időjárási tényező támogatta a Borisz ciklon kialakulását: az érkező hidegfront mögötti hűvösebb és a mediterrán térséget kitöltő rendkívül meleg légtömeg közötti nagy hőmérsékleti kontraszt, az Alpok ciklonképződést segítő hatása, valamint a levegő magas nedvességtartalma.

Csak biztatni tudom az utóbbi napokban lelkes gátépítővé lett politikusainkat, hogy az ár levonultával se tegyék le a lapátot. A vész ugyanis nem múlt el, sőt, nagyon is itt van: az Alföld óriási területei száradnak ki, válnak félsivataggá. Ami persze nem olyan látványosan, drámai gyorsasággal történik mint egy árhullám megérkezése, ám a hatása jóval pusztítóbb.

A 2024-es év ízelítőt adott abból, hogy az emberi tevékenységnek köszönhetően felgyorsuló klímaváltozás milyen következményekkel járhat a Kárpát-medencében. A rendkívüli hőséget és aszályt követő hatalmas áradás ékes bizonyítéka annak, amit a tudományos élet képviselői évtizedek óta hangsúlyoznak: hazánk különösen kitett  klímaváltozás hatásainak, az Alföldet például az elsivatagosodás veszélyezteti. Ezért is volt fontos a  Nagy Tavak…