atomerőmű bővítés

4 évvel a Paks II megépítéséről szóló magyar–orosz államközi szerződés aláírása után a magyar lakosság nagy többsége, 61 százaléka továbbra is ellenzi a paksi atomerőmű bővítési projektjét, főként a projekt veszélyessége miatt – derül ki a Greenpeace Magyarország országos reprezentatív közvélemény-kutatásából.

Még egy kapavágás sem történt Pakson, a fideszes haverok máris milliárdokat tettek zsebre a reklámköltéseken keresztül, a beruházást irányító cégvezetők fizetését pár hónap alatt a duplájára növelték, most pedig több százmillió forintért bérelnek luxus személygépkocsikat.

Süli János, a Paks 2 építéséért felelős miniszter elismerte: az építés egy évvel csúszni fog a tervezetthez képest. Miközben Paks 2 utáni további reaktorokról(!) vizionál, azzal a felelősség kérdését, a projektmenedzsment hiányosságait, és a felmerülő költségnövekedést igyekszik leplezni.

Ha 2014-ben nem egyedül Simicska Lajos találtatott volna alkalmasnak arra, hogy a paksi bővítés kommunikációját intézze. Ha nem kérdőjeleződött volna meg az alkalmassága rögtön azután, hogy szakított Orbánnal.

Vannak olyan vezetők az MVM Paks II. Zrt-nél, akik csaknem a dupláját keresik, mint néhány hónapja, közben pedig régi arcok tűnnek fel új szerepben a cégnél. A jelek szerint a beruházás körül sertepertélő Kocsis István magával hozta korábbi bizalmasait is.

Megtagadta a Hadházy Ákos (LMP) országgyűlési képviselő által benyújtott, a paksi atomerőmű-bővítéssel kapcsolatos iratok és költségvetési számítások titkosításának feloldásáról szóló népszavazási kérdések hitelesítését a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tegnapi ülésén.

Az európai atomerőművi beruházások rendszeresen 2-300 %-os költségnövekedéssel valósulnak meg, aminek a leggyakoribb oka az időtúllépés. Magyarország esetében fokozza a kockázatot, hogy 2026-ban akkor is el kell kezdeni törleszteni az orosz hitelt, ha addigra nem kezdi el az áramtermelést a két új paksi blokk, vagyis kölcsönből kell fizetni a részleteket.

Pakson nehéz olyan embert találni, aki ellenezné, hogy bővítsék az atomerőművet. Ám olyan embert végképp nem találunk a 19 ezer lelkes, Tolna megyei városban, aki ne lenne biztos abban, hogy a 4000 milliárd forintos beruházás legnagyobb nyertesei a kormányközeli vállalkozók lesznek.

Zavaros a paksi engedély. Sem az Európai Bizottság, sem a magyar kormány nem tudja megindokolni, miért csak a Roszatom reaktora alkalmas a paksi bővítéshez. Pedig a magyarázat fontos lenne, ennek alapján hagyta jóvá ugyanis Brüsszel, hogy Orbánék tender nélkül szerződjenek az orosz állami atomcéggel.

Odaadná ön a saját jószántából félretett pénzét egy befektetőnek, aki olyan beruházást tervez, ahol minden elköltött 100 forintból legfeljebb 80 jön vissza? Az ilyen üzletre kényszerítést a köznyelv inkább rablásnak nevezi. A magyar érdek bizonyíthatóan a mielőbbi kiszállás lenne Paks 2-ből. Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampányosa véleménycikke.