Balogh Péter

Június 17 a sivatagosodás és aszály elleni küzdelem világnapja . E napon emlékezünk meg az ENSZ 1994-ben elfogadott, az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló egyezményéről. Hiába az Aszálytörzzsel ékesített Tárcaközi Bizottság. Tudósítás arról, hogyan érti másképp a Vízügy.

Tatán, az élővizek városában, a tatai Öreg-tó partján tartotta szakmai konferenciáját a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége. Helyi tagjával, a TETT Egyesülettel közös szervezésben június 5-én az Új Kajakház és Ökoturisztikai Központban gyűltek össze, hogy neves szakértők előadásai mellett vitassák meg a szervezet által képviselt legfontosabb témákat: – vízügyi ellenálló képesség, vizeink és erdeink, illetve ipari vízfelhasználás.

Az elmúlt évek brutális szárazságai, és az Alföld elsivatagosodása komoly kihívást állítanak az egész ország elé, nemcsak az agráriumban. A magyar vállalatoknál az egyik legjelentősebb ESG kockázat a víz. Erre a kihívásra adott választ több, mint száz szakember egy teltházas konferencián, tudományterületeken és politikai oldalakon átívelően.

Idén újra extrém aszály pusztított az országban: kiszáradt a Homokhátság, a kutakban nincs víz, súlyos veszteségek a kukoricás és napraforgóvetésekben, a Tiszán számos ponton gyalog is át lehet kelni, a kisebb tavakban nincs víz, a vadon élő állatok szomjan halnak. Szabó Rebeka országyűlési képviselő kérdéssel fordult az agrárminiszterhez az aszály elleni lépések kapcsán.

Talán a természettudományos és műszaki ismeretek Orbán videójában is nyilvánvaló hiánya vezetett oda, hogy öles léptekkel haladunk a környezetvédelmi intézményrendszer megsemmisítése felé? Íme Balogh Péter geográfus „szupertitkosnyíltlevele”. Abszurd, hogy szakmai döntések helyett a politika határozza meg, hogy a környezetromboló cégek mentesüljenek-e a környezet pusztításáért járó szankciók alól.