biodiverzitás

2025 május 2-án a VálaszOnline felületén Lányi András “tollából” megjelent az “Ellopott ország” című esszé. Az esszé célja a társadalmi vita generálása és mivel jómagam a környezetvédelemmel foglalkozó 5. fejezet megírásában részt vettem, úgy gondoltam a fejezet egyes részeit megpróbálom részletesebben kifejteni. A táj visszaszerzése után, most az erdőkről írok.

A magyar Parlament példamutató lépést tett az óceánok élővilágának védelmében. A Greenpeace Magyarország üdvözli az óceánvédelmi egyezmény hazai törvénybe iktatását, amelyről április 29-én hozott döntést az országgyűlés, május 8-án pedig a köztársasági elnök is aláírta azt. A zöldszervezet évek óta kampányoltés itthon 21 ezer aláírást gyűjtött az egyezmény ratifikációja érdekében, mivel ez biztosíthatja, hogy a…

2025 június 9. és 13. között Franciaország ad otthont az ENSZ harmadik óceáni konferenciájának (UNOC3). Ez a találkozó döntő pillanat lesz: Nizzában mintegy száz állam- és kormányfő, valamint több tízezer résztvevő, a világ minden tájáról származó kutatók, tudósok, gazdasági szereplők, közösségi aktivisták és állampolgárok találkoznak egymással. Ebből az alkalomból Franciaországnak egyértelmű célja lesz: konkrét intézkedésekkel…

A természet sokszínűsége drámai tempóban csökken, a Föld élővilága egyre gyorsabban változik, a fajok száma csökken, a fajközösségek átalakulnak – mindezt az emberi tevékenység hajtja. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelyben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet is részt vett, minden eddiginél átfogóbb vizsgálatot végzett a témában, és megdöbbentő eredményeket kaptak.

A tavaszi vetések idején egyre több helyen alkalmazzák a hazai termelők azokat a speciális magkeverékeket, amelyek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlő sorközeiben, a gyümölcsösökben, vagy akár a szántóterületek szegélyében. Borvidékeink általában hegyvidéken találhatóak, ahol kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben.

Történelmi esélyre hívta fel a figyelmet március 20-án délelőtt a Kossuth téren a Greenpeace. Egy életnagyságú bálnát helyeztek a Parlament elé, üzenve a kormánynak, hogy tartsa be az óceánok védelmére két éve tett ígéretét, és ratifikálja a globális óceánvédelmi egyezményt. Ugyanis ha nem alkot törvényt róla elég ország parlamentje, nem lehet időben kijelölni a szükséges…

2025-ben rendhagyó egybeesésre figyelhetünk fel: március 22-én egyszerre ünnepeljük a Föld óráját és a víz világnapját. Ez a nap emlékeztet arra, hogy bolygónk éghajlata, vizei és természeti rendszerei szorosan összefonódnak, és az emberi tevékenység következtében mára rendkívül sérülékennyé váltak.

Ősszel tartották Kolumbiában az ún. Riói Egyezmény két évente esedékes, 10-20 ezer szakemberrel zajló csúcskonferenciáját. Hogy hogyan is megy a tárgyalás a „biodiverzitás-csúcson”, mik a kihívások, hogyan születnek a természetvédelem globális határozatai? Ebbe enged bepillantást Dr. Molnár Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont etnoökológusa, valamint a több mint 20 magyar résztvevő.

Biodiverzitás-finanszírozásról született megállapodás az Egyesült Nemzetek Szervezetének római konferenciáján. A káoszba fulladt kolumbiai egyezkedést követően az országok most abban maradtak, hogy 2030-ig évi 200 milliárd dollárt fizetnek majd be erre a célra. Na de miből?

Miközben a klímaváltozás témája uralja a környezettel kapcsolatos vitákat, a biológiai sokféleség csökkenése ugyanolyan sürgető válságot jelent, amely aláássa az emberi jólét és a gazdasági rendszerek alapjait. Ez a „láthatatlan költség” sokszor csak akkor válik nyilvánvalóvá, amikor a biológiai sokszínűség csökkenése kritikus fordulóponthoz érkezik és az élőhelyekhez kapcsolódó létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatások, mint például a levegő- és…