biológiai védekezés

A Pilisi Parkerdő Zrt. Visegrádi Erdészete az Újszülöttek erdeje program keretében 2023 őszén 1,5 hektár nagyságú területen telepített cser elegyes kocsánytalan tölgyes erdőt Pilismarót határában. A telepítés sikeres volt, és az elvetett, közel 800 kilogramm makkból rengeteg csemete indult fejlődésnek. A területen megjelent mezei pockok azonban a tél folyamán komoly károkat okoztak a csemetékben, melyre…

Magyarország tíz fészkelő bagolyfajából öt lakott területeken is él vagy kimondottan emberkövetőnek számít. Települési jelenlétük azért is fontos, mert ezek a madarak elsősorban kisrágcsálókkal táplálkoznak és fiókáikat is ezekkel etetik. Így biológiai úton segítenek kordában tartani a városokban is problémát okozó egereket és patkányokat.

Egy kis ismétlés és tapasztalás a petefürkészekről, amelyek lárvái a zöld vándorpoloskák petéiben fejlődnek: egy héten át figyeltem a petéket, nagyjából a 80%-ukból darázs bújt elő, poloska azonban egy sem!

A Jászalsószentgyörgyön élő Fatér Imre biológiai módszerrel sikeresen vette fel a harcot a tavaly sokfelé óriási gondokat okozó, megnövekedett pocok gradációval.

Új biológiai védekezéssel kísérleteznek magyar kutatók a parlagfű ellen, várakozásuk szerint a parlagfű olajosbogár hatékonyan ritkíthatja a gyomnövényt – jelentették be a Nébih, valamint az Eötvös Loránd Kutató Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének (ATK Növi) sajtótájékoztatóján.

Ha fél centiméteres, sárgásbarna színű, csíkos szárnyú bogarat lát valaki egy parlagfüvön, semmiképp ne tapossa el, inkább jelezze a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih).