biomassza

Egy kivételével az összes IPCC forgatókönyv számol a szén-dioxid-megkötő technológiákkal ahhoz, hogy 2 Celsius-fok alatt tartsuk a globális felmelegedést a század végéig. Ezek közül is kiemelkedik a negatív kibocsátásokkal (több üvegházgázt von ki a légkörből, mint amennyit kibocsát) kecsegtető és villamosenergia-termelést is biztosító biomassza-égetés szén-dioxid-leválasztással és -megkötéssel (BECCS). Ez lenne a csodaszer?

Ősszel a kertekben a lehullott levelek egy része füsté válik, majd jön a tél, ahol a hulladék egy részét (műanyag és papír) a kályhák emésztik fel. Eközben tüdőnk, vérünk majd szerveink megtelnek méreganyagokkal. Várjuk a tavaszt. A Nap egyre magasabb ívet rajzol az égre, madarak hangosan csiripelnek, keresik párjukat. Ekkor az addig téli bódulatból hirtelen…

Az országban több helyen is működő biomassza-erőművek rendkívül faanyag- és pénzpazarló módon üzemelnek. A biomasszát égető erőművek ráadásul óriási állami támogatást is élveznek megújuló energia címszó alatt, holott tevékenységük sem rövid, sem hosszú távon nem fenntartható, és az ország villamosenergia-igényének mindössze 3%-át képesek fedezni. Akárhonnan nézzük, magunk alatt vágjuk a fát, ha ezt továbbra is…

64 ország közül Magyarországot a 46. helyre rangsorolja az Éghajlatváltozási Teljesítési Mutató (CCPI 2024), amelyet most hoztak nyilvánosságra Dubajban, az ENSZ 28. klímacsúcsán. A CCPI azt jelöli, hogy az elmúlt évben mennyi haladást értek el az egyes országok az üvegházhatású gázok csökkentése, a megújuló energiák elterjesztése, az energiafogyasztás mérséklése és a hatékony éghajlatvédelmi stratégiák megalkotása…

„A természet és az ember kapcsolata nagyon hasonló Magyarország és az EU viszonyához: annak ellenére, hogy részei vagyunk, folyamatosan harcban állunk vele. Erősködünk, de a végén nagyon valószínű, hogy mi fogjuk megszívni”– mondta el Litkai Gergely a Pénzcentrum legújabb CashTag vlogja részében, melyben az 5 legégetőbb hazai természetvédelmi problémával foglalkoznak.

Jason Mitchell nemrégiben azt állította, hogy a nettó nulla kibocsátás fokozhatja a globális fakeresletet, veszélybe sodorva a világ erdőit, és hogy a jövőben fahiánnyal kell szembenéznünk. Arra a következtetésre jutott, hogy jelenleg az emberiség túl sokat követel a világ erdőitől. Mi itt azt vizsgáljuk, hogy valóban így van-e ez?

Az emberi civilizáció hatását a természetre sokan és sokféleképpen kutatják. Összetett kérdés, s vannak a területen olyan dogmák, amiket vallási és politikai okokból nem szívesen tapogat senki (az ember túlszaporodása, születésszabályozás stb.). Még ma is a legtöbb kormány a születések számának emelkedését tűzi a zászlajára, bár Kína, India és a muszlim országok lakossága a saját…

Európában hozzávetőleg naponta öt futballpályányi erdőt vágnak ki illegálisan, többnyire azért, hogy elégessék. Fával és más, növényi vagy állati eredetű anyaggal (biomasszával) nemcsak a háztartások egy részét, hanem erőműveket is fűtenek.

Az erőmű 9 év szünet után kezd újra energiatermelésbe, és mindent összevetve több mint ezer embernek adhat munkát az üzemeltetése és a tüzelőanyaggal való ellátása.

Egy életet töltöttem el erdei fák (hazai fenyők és lombos fák) genetikailag meghatározott klíma-érzékenységének, stabilitásának vizsgálatával. A jövő klímák hatásának valós idő-alapú (nem modellező) előrevetítésére egy olyan módszert fejlesztettem, amit világszerte átvettek és alkalmaznak. Hol veszett el a biológiával foglalkozók vészkiáltása a biodiverzitás kríziséről? Mátyás Csaba akadémikus, egyetemi tanár írása a Greenfonak.