biszfenol-A

Nem elég szigorú az élelmiszercsomagoló anyagok szabályozása az Unióban, emiatt rendre mutatnak ki az élelmiszereinkben olyan kockázatos anyagokat, amelyek a csomagolásból jutottak bele. Vásárlóként nem tehetünk mást, mint hogy igyekszünk elkerülni a veszélyes anyagokat. Mit vegyünk, és mit ne? Simon Gergely környezetkémikus írása.

Genetikai rendellenességeket okoznak egereknél az egészségre káros biszfenol-A (BPA) nevű vegyület helyettesítésére használt műanyagadalékok – állapították meg amerikai kutatók.

Megvizsgálják, hogy mennyire esszük meg a műanyagtányért és mennyire isszuk meg a sörösdobozt.

A Biszfenol-A a polikarbonát műanyagok alapanyaga, és sajnos könnyen kijut a termékekből és már egész kis mennyiségben is kockázatot jelent. Immár hormonkárosítóként is szerepel az EU „különös aggodalomra okot adó anyagok listáján”, melyek használatát indokolt korlátozni.

Franciaországban 4000 terhes nő vizeletében kerestek hormonrendszerre kockázatot jelentő kemikáliákat. A napokban nyilvánosságra hozott eredmények megdöbbentőek. Emellett összehasonlították a bio és nem bio élelmiszert fogyasztók méregszintjét is.

Újabb bizonyítékot hozott egy tudományos kutatás, mely alátámasztotta, hogy a hőnyomott papírokból hormonkárosító biszfenol-A juthat az emberi szervezetbe.

Az elmúlt években nagy botrányokat kavart egyes vegyi anyagok jelenléte a gyermekjátékokban. A figyelem a ftalátokra és a biszfenol-A vegyületekre összpontosult, holott a valóságban ennél jóval több mérgező, vagy éppen rákkeltő vegyület található a gyerekjátékokban.