BLKI

Ezer liternyi Balaton-vízben 21 mikroműanyag található, a Kis-Balatonban 7-8 körül van ez a szám. Európai viszonylatban ez nem kirívóan magas, de pl. a nagy szemétszedésen nemrég átesett Bodrogban több mint 200 műanyagszemcsét számoltak össze a szakemberek. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének kutatói pedig a vízibolhákat vizsgálva jutottak érdekes megállapításra.

Magas arányú rágcsálóirtószer-koncentrációt találtak hazai kutatók elpusztult görények májmintáiban. Bár a véralvadásgátló mérgek felhalmozódása a Magyarországon talált görényekben ugyan kisebb mértékű, mint más európai országokban, viszont nálunk több állatban találtak méregmaradványokat. A szakértők az irtószerek körültekintőbb és felelős használatára, illetve az ellenőrzések fontosságára hívják fel a figyelmet.

A párizsi olimpia nyílt vízi úszóversenyeinek helyszíne folyamatosan fókuszban van a Szajna vízminősége miatt. A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet szakértői szerint azonban a Szajna állapota nem egyedi eset, hanem sok vízparti nagyvárosban, sőt, itthon is bármikor előfordulhatnak ilyen hirtelen vízromlások.

Bár az emberi tevékenységek (a természetes környezet beépítése, a szennyezés vagy a klímaváltozás) miatt csökken a biodiverzitás, vannak olyan állatok, amelyek kedvelik a városias környezetet, hiszen nagyobb számban fordulnak elő például a Balaton partján. A HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI) kutatói a mesterséges tóparti élőhelyek hatását vizsgálták a kockás sikló-populációk méretére és meglepő eredményt kaptak.

Magyar kutatók a Paksi Atomerőmű elhasznált hűtővizének a Dunára gyakorolt hatásait vizsgálva igazolták, hogy a halállomány szerkezetét elsősorban az emberi hatások határozzák meg.

Egyre inkább terjed a Balatonban egy Észak-Amerika középső és keleti részén őshonos halfaj. A fekete törpeharcsát az Európai Unió számára veszélyt jelentő, idegenhonos inváziós fajként tartják számon. Ha valaki ilyen halat fog ki a tóban, tilos visszadobni.

A horgászok jól tudják: ahány csuka, annyi szín, mintázat, forma. De mi okozhatja a faj nagymértékű változatosságát? Erre keresték a választ az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetének (BLKI) munkatársai, akik több érdekes megállapítást is tettek a Kárpát-medencei csukaállományokról.