chikansplanet

Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék keletkezett globálisan, és becslések szerint 2030-ra ez a mennyiség elérheti a 82 millió tonnát, ami 33 százalékos növekedést jelent. Az újrahasznosítás mértéke viszont egyelőre nem tart lépést a termeléssel, ami súlyos környezeti problémákat vet fel. 

Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó energiaforrás is újra reflektorfénybe kerül: a nukleáris energia. Vajon ez lenne a fenntartható jövő záloga, vagy csupán egy veszélyes, kockázatokkal teli kerülőút? A válasz keresése éles vitákat gerjeszt a tudományos életben, a politikában és a társadalomban egyaránt.

A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel a hagyományos légkondicionáló rendszerek a legtöbb esetben nem tudják ezt megfelelően kezelni, a folyadékhűtés mindinkább ígéretesebb alternatívának tűnik. Ugyanakkor kulcsfontosságú az ehhez kapcsolódó vízfelhasználás optimalizálása is.

A divatipar az egyik legnagyobb környezetszennyező a világon, amely évente hatalmas mennyiségű textilhulladékot termel. Az Európai Unióban fejenként 12 kg felesleges textil keletkezett, aminek jelentős része a kukában végzi, és hulladéklerakókba kerül.

Épp egy fél évszázaddal azt követően, hogy a kőolaj felhasználási csúcsot döntött 46 százalékos részesedésével a globális energiaigényből, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2024-es összefoglalójában arról számolt be, hogy tavaly először csökkent a kőolaj részesedése 30 százalék alá.

Ha környezetszennyezésről beszélünk, alighanem elsőre égig érő szeméthalmokra, vagy széntüzelésű erőművek kéményeiből gomolygó füstre gondolunk. Pedig a környezeti terhelésnek olyan módjai is léteznek, amelyekről elsőre nem is feltétlenül hinnénk, hogy káros hatásaik lehetnek.

Meddig élvezhetjük reggeli kedvencünket? Hogyan hat rá a klímaváltozás? Milyen további kihívások várnak a kávéiparra? A Nemzetközi Kávészervezet (ICO) adatai szerint 2023-ban a világ kávéimádói naponta körülbelül 2 milliárd csésze kávét fogyasztottak el. Minden földlakóra körülbelül 1,3 kg frissen pörkölt kávé jut éves szinten. Ez elsőre nem tűnik annyira nagy volumennek, de a 2023-2024-es szezonban a globális…

Steven Spielberg A cápa című klasszikusa úgy ábrázolja ezeket az amúgy intelligens, ráadásul összetett szociális viselkedésformákra képes lényeket, mint akik mindent és mindenkit megesznek, ami és aki az útjukba kerül. Pedig többnyire – főképp az etikátlan halászati gyakorlatok miatt – valójában ők az áldozatok: a számuk folyamatosan csökken, számos fajukat fenyegeti a kipusztulás, ez pedig…

A teherhajók, a szonárrendszerek, a szeizmikus felmérések, a katonai gyakorlatok és a víz alatti építkezések mind természetellenes zajokat keltenek, amelyek a vizek mélyebb rétegeibe eljutva megkavarják a helyi ökoszisztémát. Ennek mértéke pedig egyre csak növekszik: bizonyos területeken évtizedenként megkétszereződik a zajszennyezés.

Gombákat szinte mindenki evett már, azt azonban kevesen tudják, hogy a klímaváltozás visszafordításában és az ökoszisztémák védelmében is nagy szerepet játszanak. Manapság egyre több kutatás zajlik a természet eredeti „biotechnológiájával” kapcsolatban, hiszen egyes fajok rendkívüli hulladékfogyasztási és szennyezőanyag-eltávolítási képességgel rendelkeznek.