Barion Pixel

Részlegesen lecserélték a csernobili személyzetet

Tegnap sikerült részben leváltani és új munkaerővel pótolni a csernobili atomerőművet üzemeltető dolgozókat. Erről az ukrán atomenergetikai vállalat adott ki közleményt a Telegramon. Új, önkéntes munkások folytatják a berendezések üzemeltetését és karbantartását.

Összeomlás határán a csernobili dolgozók

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a teljes kimerülés határán állnak a csernobili atomerőmű dolgozói, akik több feladatot már el sem látnak a fizikai és mentális fáradtság miatt. Az ENSZ szervezetének Twitter-bejegyzése szerint a 210 fős személyzet három hete „non-stop” dolgozik az erőműben.

Milyen veszélyek fenyegetik az ukrán atomerőműveket a háború árnyékában?

Az atomenergia békés körülmények között is veszélyes. Az atomerőművek 70 éves történelme során eddig csak a balkáni háborúban volt példa arra, hogy kis túlzással centikre tőlük lövöldözzenek a harcoló felek. Ukrajnának négy üzemelő atomerőműve van, plusz Csernobil. Ez drámai kockázatokat jelent, hiszen sem a reaktorokat, sem a kiégett üzemanyagot, sem a radioaktív hulladékokat tároló létesítményeket…

Az ukránok szerint határérték fölé emelkedett a sugárzás a csernobili zónában, az erőművet elfoglaló oroszok lekapcsolták az adatszolgáltatást

Miután csütörtök este az Ukrajnát megszálló putyini hadsereg elfoglalta a csernobili atomerőművet, kiugró sugárzásértékeket mértek a környéken. Az ukrán hatóságok és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint azonban nincs ok a pánikra: bár a sugárzás egy kis területen valóban jelentősen megnőtt, csak a nehézgépjárművek verték fel a földutakon az 1986-os atomkatasztrófa után leülepedett nukleáris port.

Tények és gondolatok a csernobili atomtragédia 35. évfordulóján

Április 26-án – a csernobili atomkatasztrófa 35. évfordulóján – nyomatékosabban emlékezünk meg a 20. század egyik legnagyobb tragédiájának áldozatairól. Csernobil nemcsak egyéni, családi, hanem nemzeti tragédia is egyben.  Nem szovjet, nem orosz, nem is ukrán, hanem leginkább fehérorosz nemzeti tragédia. Miért is?

35 évvel a tragédia után: élet a csernobili zárt zónában

35 évvel a csernobili nukleáris katasztrófa után még mindig vannak néhányan, akik a zárt zónában élnek. Egyikük egy 85 éves ukrán férfi, Jevgenyij Markevics. Az övezetet azután hozták létre, hogy 1986. április 26-án tűz ütött ki az atomerőműben Csernobilban. Több ezer embert kitelepítettek, Jevgenyij Markevics is köztük volt.

Az atomenergia több problémát generál, mint amennyit megold

„Az atomenergia nevetségesen drága. Elképesztően versenyképtelen az atomerőművek létesítése és bővítése – mondta Nobo Tanaka az Nemzetközi Energia Ügynökség volt elnöke.  Tíz évvel a fukusimai atomerőmű-baleset után az Energiaklub szakértői áttekintették országunk és az EU nukleáris helyzetét.

Adatvédelmi áttekintés

Az üzemeltető adatvédelmi irányelveivel kapcsolatosan ezen az oldalon további tájékoztatást kaphat.