csernobil

1979-ben azt nyilatkozta egy ismert szakember, hogy az atomerőművek olyan biztonságos létesítmények, amelyekben tízezer évenként történhet csak baleset. Aztán jött Csernobil, Fukusima, és a több kisebb nukleáris baleset.

Egy friss tanulmány szerint még mindig kimutatható az 1986-os baleset sugárzása a Csernobil környékén termesztett növényekben A kutatók a térség búzájából, rozsából, zabjából és árpájából gyűjtöttek be mintákat, és két radioaktív izotóp, a cézium-137 és a stroncium-90 esetében is határérték feletti szinteket észleltek.

34 éve történt a világ eddig legsúlyosabb nukleáris balesete. Mangel Gyöngyi a tragédia idején Budafokon, az Országos „Frédéric Joliot-Curie Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutatóintézetben” dolgozott kutató biológusként. 3 évtized után is élénken él benne néhány kép az akkor történtekből, ezek persze nem mérési jegyzőkönyveken, vagy tudományos elemzéseken alapulnak, hanem sokfelől összeszedett információn és megélt eseményeken, amikből…

Továbbra is Kijev magasan a leszennyezettebb levegőjű város a világon a QIAir légszennyezettségi adatokat közlő internetes oldal szombati adatai szerint, ami a csernobili zónában és a szomszédos Zsitomir megyében kitört tüzekre vezethető vissza – számolt be az UNIAN ukrán hírügynökség.

Továbbra is súlyos a csernobili tiltott övezetben pusztító erdőtűz, több mint 400 tűzoltó dolgozik az oltásán. Környezetvédők szerint veszélyesen közel van már a katasztrófa sújtotta atomerőműhöz, az ukrán hatóságok azonban azt állítják, hogy nem veszélyezteti sem azt, sem a radioaktív hulladékok tárolóját.

2020. április 4-én, szombaton kigyulladt a Csernobil közelében található erdőség. A tűz hatósági oltását nehezíti a térségben eredendően magasabb sugárzási szint. A Facebookon elkezdett terjedni egy álhír, miszerint ne tartózkodjunk a szabad levegőn a sugárzásveszély miatt. Az Atomenergia Hivatal cáfolt.

Harmadik napja oltják a tűzoltók a tüzet egy erdős területen a csernobili tiltott övezetben. A hírt UNIAN ukrán hírügynökség hozta nyilvánosságra. A sugárzás a tűz helyszínén megemelkedett, de a hatóságok szerint Kijev megyében és az ukrán fővárosban nem haladta meg a megengedett mértéket.

Csernobil nem csak a szovjet mérnökök csődje, hanem a kommunista Szovjetunió és a teljes keleti szovjet blokk kommunikációs csődje is. Rengeteg máig ható és jóvá nem tehető hibával. A kommunikációs szarvashibák sorában az egyik egy magyar tanulmány betiltása volt.

Nem tudjuk és pontosan soha nem is fog kiderülni, hányan haltak meg a csernobili baleset következtében, azt pedig végképp nehéz megítélni, azonnali cselekvéssel és a veszélyekre való őszinte figyelmeztetéssel közülük hányan élhettek volna tovább. Biztosan sokan.

A kormánytól független Moscow Times arról ír, hogy a Levada közvéleménykutató központ legfrissebb felmérése szerint  az orosz állampolgároknak alig 30 százaléka tart attól, hogy Oroszországban megismétlődhet egy olyan nukleáris katasztrófa, mint ami történt 1986-ban (a mai Ukrajna területén található) Pripjatyban, a csernobili erőműben.