Duna-Tisza köze

Magyar ökológusok megvizsgálták, hogyan változtak csaknem két évtized alatt a Homokhátság természetes gyepei. Az eredmény aggasztó: ha így folytatódik a klímaváltozás, Petőfi Kiskunságában az árvalányhajat és a kék szamárkenyeret távoli tájak melegkedvelő, egzotikus növényei szoríthatják ki.

Az elmaradt 1000 milliárdos vízpótlás legendáriumához, avagy, miért kell örülnünk annak, hogy elmarad a tervezett gigantikus Duna-Tisza közti ezermilliárdos vízpótlásnak beállított támogatási mutyi?

Az élőhelyek fragmentációja egyre növekvő globális fenyegetést jelent a természetes ökoszisztémákra, amelynek mérséklése és visszafordítása napjaink egyik legnagyobb kihívása a biodiverzitás megőrzése tekintetében is.

Az erdőtelepítés mára a klíma megóvásának központi kérdésévé vált, azonban az ökológusok figyelmeztetnek: hiába a jó szándék, a nem kellő körültekintéssel végzett beavatkozás több kárral járhat, mint haszonnal. Török Péter, a Lendület Funkcionális és Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport vezetője szerzőtásaival a restaurációs ökológia vezető folyóiratában hívta fel a figyelmet arra, hogy a meggondolatlan fásítás helyett van,…

A Duna-Tisza közi homokhátságon az 1970-es évektől jelentős szárazodás figyelhető meg, mely veszélyezteti a térség gazdasági termelékenységét és a vízigényes élőhelyek fennmaradását. Jelenleg nincs konszenzus a szárazodást kiváltó tényezők egymáshoz viszonyított szerepéről. A homokfásítás alkonya és az ártérfásítás hajnala.

A Wall Streeten a víz csatlakozott az aranyhoz, az olajhoz és más árutőzsdei termékekhez. Magyarország területének 8-10 %-án fenyeget az elsivatagosodás veszélye. A felmelegedést egyre többen tudomásul vesszük, és azt is, hogy megnő a víz iránti igény. Szandaszőlősi kertemben már csak akkor tudok ehető szőlőt szüretelni, ha a fúrt kutamból többször megöntözöm a tőkéket.

Átfogó kutatás bizonyítja, hogy a sztyeppébe hajló környezeti feltételekkel rendelkező Duna–Tisza közén biztosan nem jó ötlet újabb erdőket telepíteni. Míg máshol a fák javítják a talaj vízellátottságát, itt ellenkező hatást érnek el, az elsivatagosodás veszélyét növelik.

A biológiai sokféleség csökkenése napjainkra nagyságrendileg olyan mértékben veszélyezteti az emberiséget, mint az éghajlatváltozás. A kedvezőtlen folyamat hazánk kiemelt természeti értékeket rejtő gyepterületeit sem kerüli el. Az itt honos védett vagy fokozottan védett fajok állományai – többek között élőhelyeik megváltozása, eltűnése miatt – rohamosan csökkennek.

Az MME „Év madara” szavazásának 2019-es győztese a gólyatöcs – avagy egyik szép régi nevén a székigólya – mely hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít.

A kormány előtt van egy fejlesztési terv, amely csatornákat és víztározókat telepítene a Duna–Tisza közén. Egy kecskeméti szakmai konferencián mondta el a Fidesz egyik képviselője, hogy a vizet a Dunából felszivattyúznák a Homokhátság magasabb területein kialakítandó tározóba.