duzzasztás

Közép-Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszerének, a Tisza-tó partján található Poroszlói Ökocentrumnak a legnépszerűbb attrakciói az itt bemutatott élő vizák és más nagy testű tokfélék. A  viza a világ legnagyobb édesvízi hala: a valaha dokumentált példányok között a rekorder 7 méter hosszú és 1224 kilogramm volt.

Milyennek szeretnénk látni a Dunát? Egészséges, sokszínű élettérnek vagy pusztuló élővilágú, teherforgalmat bonyolító vízisztrádának? Minden fejlesztés, ami jelentős hatással van a Dunára, befolyásolja országunk élhetőségét. Természetvédelem és/vagy teherhajózás?

A győri Reflex Környezetvédő Egyesület az Európai Unió Víz keretirányelve alapján, mely vizeink jobb ökológiai állapotának elérését tűzte ki célul, egy 14 hónapos vizsgálatokra és javaslatokra épülő programot végzett a térség vízfolyásainál.

Bár tabu témának számít a magyarországi Duna-szakaszon vízlépcső és vízerőmű építéséről beszélni, Bencsik Attila, a Magyar Belvízi Fuvarozók Szövetségének elnöke szerint ezek hiánya gazdasági, kereskedelmi, energetikai és környezeti kárt okoz az országnak.

A paksi atomerőmű tervezett bővítése miatt nem számol a Duna torlasztásával az MVM Magyar Villamos Művek Paks II. Atomerőműfejlesztő Zrt. – derül ki Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszternek Szél Bernadett (LMP) képviselő írásbeli kérdésére adott válaszából.

Halálos ítélet fenyegeti a Duna menti, értékes élőhelyeket, ha a Paksi Atomerőmű bővítése miatt valóban vízerőmű épül a Duna hazai, alsó szakaszán. A felduzzasztott Duna ugyanis nem lenne képes megőrizni a folyó övezte vizesélőhelyek változatosságát, így többszáz faj ártéri jelenléte kerülhet veszélybe. Egy újabb, ember okozta káros beavatkozás miatt tűnhet el a Bősi erőműtől a…

A jelenleg Budapesten zajló limnológiai világkongresszus programfüzetének címlapképén hatalmas busák ugrálnak a vízből jó magasra. Mintha forrna a víz körülöttük. S bár valamelyik dokumentumcsatornán láttam már ilyet az egyik észak-amerikai folyón, nem gondoltam volna, hogy ilyen nálunk is megesik.

Szeptemberben lesz 25 esztendeje, hogy a Duna Kör és a WWF által a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi konferencia előadóitól a hazai közvélemény először kaphatott hiteles tájékoztatást, hányféleképpen sérti az ország érdekeit az odáig hírzárlattal és kormányzati propagandával védett dunai vízlépcsőrendszer.

A Figyelő értesülése szerint már egy ideje megszületett a szakértői egyezség Szlovákiával a Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyében. A téma kedden szerepelt a parlamenti környezetvédelmi bizottsági ülésen is, ahol Székely László – a bősi vízlépcső ügyében illetékes – miniszteri biztos számolt be a tárgyalásokról.

Hettita duzzasztógátat tártak fel Törökországban, Anatólia északi részén, a régészek szerint az építési eljárások nem sokat változtak az elmúlt három évezred során, csupán az ókorban cement helyett agyagot használtak.