élelmiszer önellátás

A ma még a világ legnépesebb, és legdinamikusabb gazdasági fejlődést produkáló országa Kína, mely többek között vízhiánnyal és demográfiai kihívással néz szembe.

Azt gondolnánk, hogy a helyben termelt élelmiszer fenntartható, pedig nem feltétlenül van így. A távolság messze nem minden – mondja Benedek Zsófia biológus-közgazdász tudományünnepi előadásában.

A koronavírus-járvány, a klímakrízis és az élelmiszerárak emelkedése miatt egyre népszerűbb az önellátás Bécsben. Az osztrák főváros lakóinak 30-35 százaléka termeszt valamilyen zöldséget vagy fűszernövényt az erkélyén. A haladó kerttulajdonosok pedig kaszára cserélik a fűnyírót.

Együttműködésen alapuló élelmiszer-rendszerek gyűjteményét mutatja be az a honlap, amelyet  a napokban indított el egy EU-s országokból álló konzorcium. A gyűjtemény több mint 30 példát mutat be, melyek között két magyarországi, jól működő kezdeményezés is helyet kapott.

Az agrár- és vidékfejlesztési politikák hatása a helyi élelmiszertermelésre című kutatásában Megyesi Boldizsár, az MTA TK Szociológiai Intézet Tudományos főmunkatársa azt vizsgálta, hogy miért csökken még vidéken, falusi környezetben is a saját célra termelés annak ellenére, hogy azt a közpolitikai környezet, legalábbis szavak szintjén, támogatja.

Mintegy 200 ezer hektárnyi ausztrál termőföldet és többek közt 40 ezer juhot vásárolt Szaúd-Arábia – a vételár egyelőre titok. A világ egyik leggazdagabb országának számító olaj-nagyhatalom egyre-másra fektet be mezőgazdasági projektekbe szerte a világon.

A mai élelmezési világnapon a Greenpeace Magyarország a fenntartható közétkeztetés fontosságára hívja fel a figyelmet. A zöld szervezet által bemutatott szarvasi gyermekélelmezési modellben a menzakoszt alapanyagainak csaknem fele helyi termelőktől, részben ökogazdaságból származó élelmiszer.

A FAO, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, üdvözli az ENSZ Közgyűlés határozatát a családi gazdálkodás nemzetközi évtizedének meghirdetéséről, az illegális halászat elleni figyelemfelhívó napról, és a tevefélék, illetve a hagyományos halászat és akvakultúra nemzetközi évéről. Sőt, ezentúl május 20-a a méhek nemzetközi napja lesz.

Honnan jön, amit eszünk? Számít, hogy mi van a tányéron? Számít, hogy ki termelte? Miért érdekel ez minket? Beszélgetés a Szimplában A jó minőségű élelmiszer létfontosságú számunkra. Mégis, mára hozzászoktunk a nagyüzemi élelmiszeripar termékeihez – a kistermelői zöldséget, gyümölcsöt, húst, sajtot szinte nagyítóval kell keresni. Az elmúlt években egyre többeket érdekel az, honnan származik az…

Mexikóban az egyre növekvő export miatt lassan nem jut avokádó a hazai piacra, és ami van, az is meghaladja árban az egyszeri polgár lehetőségeit. Pedig az avokádó a mexikói konyha egyik legfontosabb alapanyaga… volt.