élőhelypusztítás

A kétévente megjelenő WWF Élő Bolygó Jelentés legfrissebb kiadása rávilágít arra, hogy bolygónk pusztulásának mértéke még mindig nem változott: a jelentés szerint a gerinces fajok populációi 1970 és 2018 között 69%-kal zsugorodtak. Ráadásul kettős krízissel kell szembenéznünk, hiszen a klímaváltozás és a biológiai sokféleség csökkenése egyaránt veszélyezteti a jövőnket.

A természetvédelmi törekvéseknek köszönhetően nőne a hegyi gorillák száma Virungában (Uganda, Kongó, Ruanda határán), de nincs hova menniük, ezért egymásnak esnek: háromszorosára nőtt az erőszakos összecsapások száma, ötszörösére a kölyökgyilkosság és hét fiatal hím is elpusztult az összecsapások miatt 2007 és 2017 között.

A most publikált WWF Élő Bolygó Jelentés a természet utolsó segélykiáltása: a jelentés szerint a gerinces fajok populációi megdöbbentő mértékben, 68%-kal zsugorodtak. Ha nem vesszük tudomásul, mekkora veszélyben van a természet és ezzel a mi életünk, azzal 8 milliárd ember jövőjét tesszük kockára. Vajon értjük a jelzéseket, képesek vagyunk elindulni a cselekvés útján és alkalmazkodni…

Példátlan tűzvészsorozat pusztít az argentínai Paraná-folyó sokszínű élővilágáról ismert torkolatvidékén, amelyet Kis-Amazóniaként is emlegetnek. Napról napra egyre több állat veszíti el élőhelyét a 14 ezer négyzetkilométeres régióban, ahol az év eleje óta 11 ezer tűzesetet azonosítottak az Antonio Scasso természettudományi múzeum adatai szerint.

A bolygó nagy ökoszisztémái, mint az amazonasi esőerdő és a korallzátonyok, a korábban feltételezettnél gyorsabb ütemben omolhatnak össze, figyelmeztetnek a kutatók egy új tanulmányban.

A január 21-24-ig tartott Világgazdasági Fórum éves találkozóján bejelentették: az öt legnagyobb globális kockázati tényező kizárólag környezeti fenyegetettségekből áll. A 2020-as „szuperévben” azonban minden eddiginél több lehetőség adott arra, hogy elinduljunk a megoldás útján. A WWF ennek szellemében New Deal for Nature and People elnevezéssel indította útjára új egyezményét.

Mindezt 2500 kutató egybehangzóan állítja, ezért az európai tudományos műhelyek a Közös Agrárpolitika (KAP) teljes és azonnali reformját szorgalmazzák. Európa természetes élővilága az iparszerű mezőgazdálkodás terjedésével egyre látványosabban fogyatkozik. A riasztó mértékű csökkenés mára a teljes agrár-életközösséget fenyegeti: tetten érhető a madár- és emlősfajok állományaiban éppúgy, mint a kétéltű- és hüllőfajok és az ízeltlábúak különböző…

Számos állat- és környezetvédelemmel foglalkozó szervezet, valamint a Jane Goodall Intézetek július 14-én ünneplik meg első alkalommal Csimpánzok Világnapját.

Megmentené a Földön élő növény- és állatfajok jelentős többségét a klímaváltozás hatásaitól, ha az iparosodás előtti időkhöz képest 1,5 Celsius-fokban sikerülne korlátozni a Föld felmelegedését – hangsúlyozzák a Kelet-Angliai Egyetem kutatói.

Elterjedt és ritka fajok helyi populációi, több milliárd egyed pusztult el az elmúlt évtizedekben. A vadállatok azért halnak ki, mert pusztítjuk az élőhelyüket, túlvadásszuk őket, megváltoztatjuk a földi klímát, elősegítjük az idegen fajok invázióját.