Az Ursula von der Leyen vezette leköszönő Európai Bizottság 2019-ben sokak, köztük jómagam, örömére meghirdette az EU Zöld Megállapodás (EU Green Deal) programját. A program alapján úgy tűnt, hogy az európai döntéshozók végre megértették a fenntarthatóság esküvői torta jellegét. Mit is jelent ez?
Az uniós természetvédelmi törvény végleges elfogadása bizonytalan. Az nem meglepő számomra, hogy Ausztria, Finnország, Lengyelország és Svédország – néhány további ország mellett – ellenzi a természetvédelmi helyreállítási törvényt, mert a hazai erdészeti, vagy inkább intenzív fakitermelő, iparuk nyomására korábban is a törvény ellen érveltek, különösen az erdei élőhelyek új jogszabályba való beemelése ellen. Ami az… Read more »
Az Európai Parlament február 27-én fogadta el az uniós Természet-helyreállítási rendeletet (EU NRL), amely értelmében 2030-ig az unió tengeri és szárazföldi ökoszisztémáinak 20, míg 2050-ig 100 százalékát kell jelentősen javítani, azaz rossz állapotból jó állapotba kell hozni. A jogkövetkezményekkel járó és mérhető célokat megfogalmazó törvény a világ mondhatni legambiciózusabb természetvédelmi céljainak megvalósítását tűzte ki, amelyhez… Read more »
A Pilisi Parkerdő, a Budakeszi Vadaspark és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2021-ben indította útjára az azóta sikeresen haladó Vadmacska Fajmegőrzési Programot, amely a Pilis hegység fokozottan védett őshonos vadmacska (Felis silvestris) populációjának megőrzését és védelmét szolgálja.
Az Európai Parlament elfogadta a Természet-helyreállítási törvényt (Nature Restoration Law – NRL), abban a formában, amelyről az európai trialógus (az EU döntéshozó testületeinek hármasa: a Tanács, a Parlament és a Bizottság) megállapodott korábban. A jogszabály megszületésének folyamatában több mint 1 millió polgár, vállalkozás, tudós és nem kormányzati szervezet véleménye is tükröződik.
207 európai természetvédelmi szervezet köztük a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetsége és tagjai írták alá azt a levelet, amelyben arra kérik az EU és a tagállamok döntéshozóit, hogy minél előbb fogadjanak el egy ambiciózus természet helyreállítási törvényt, ami EU-s szinten segítheti elő a leromlott élőhelyek helyreállítását.
10 évnyi tárgyalásokat követően történelmi megállapodást kötöttek az ENSZ tagállamai: 2030-ig a nyílt tengerek 30 %-át védelem alá helyezik. A megállapodás szerint az új védett területeken korlátozzák a halászat mértékét, a hajózási útvonalakat és a feltárási tevékenységeket, például a mélytengeri bányászatot.
A Nagy Tavak és Vizes élőhelyek Szövetsége fő célkitűzése: a természeti erőforrások közül különösen a vízkészlet – tavaink, a felszíni és felszín alatti vizek, a vizes élőhelyek -, a biológiai sokféleség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az Alaptörvény P. cikkének szellemiségében.
A kék vércse és a túzok állományok drámai mértékben csökkentek az elmúlt évtizedekben bizonyos régiókban. Szlovák és magyar ornitológusok hosszú ideje együttműködésben dolgoznak e 2 faj populációjának megerősítésén. A most induló „Steppe on border” LIFE projekt azon élőhelyek javítására összpontosít, ahol mindkét faj előfordul, különösen a határ menti régióban.
Pilisborosjenő Község Önkormányzata, a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság és a Pilisi Parkerdő ma háromoldalú megállapodást írt alá Pilisborosjenőn, a települést övező természet hatékonyabb védelméért. A Pilisi Bioszféra Rezervátum működtetése érdekében közösen végzett, összehangolt tevékenység eredményeképpen 25 hektáros örökerdő, új, a turizmust és a természetbarát erdőlátogatást segítő létesítmények jönnek létre.