energiafelhasználás

Az Egyensúly Intézet konkrét, kézzelfogható szakpolitikai és gyakorlati javaslatokkal segíti az önkormányzatokat az energiafelhasználás csökkentésében és a fosszilis energiáról való leválásban:

Magyarország éves energiafogyasztásának 16%-át tudná megtakarítani ha az összes energetikailag elavult lakó- és középületet korszerűsítenénk, amire nagy szükség is volna, mert a hazai háztartások klímakorrigált fűtésigénye 1,6-szorosa az EU átlagának. A teljes körű korszerűsítés egy ház esetében átlagosan akár 11-12 millió forintba is kerülhet, ezt pedig sajnos kevesen tudják megengedni maguknak,

Közzétette a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) a hazai háztartások végső energiafelhasználási értékeit. 2019-ben a legtöbb energiát fűtésre, a használati meleg víz előállítására, valamint világításra és az elektromos készülékek üzemeltetésére fordították a háztartások. Megduplázódott a légkondicionáló berendezések fogyasztása.

A hazai bruttó villamosenergia-felhasználás tavaly több mint egy százalékkal csökkent – állapítható meg a Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) honlapján közzétett legfrissebb adatokból.

Robothalak segítségével vizsgálták a rajban úszó halak mozgását az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói a Max Planck Állatviselkedéstani Intézet, a Konstanzi Egyetem és a Pekingi Egyetem tudósaival együttműködve. Kutatásuk eredményei bizonyították azt a korábbi feltevést, hogy a halak energiát spórolnak a rajban úszással.

Az EU energiafogyasztásának fele a fűtéshez és hűtéshez köthető. A légkondicionálás iránti globális igény a következő 30 évben várhatóan megháromszorozódik a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) becslése szerint – nagyrészt éppen a klímaváltozás miatt – , ami várhatóan az áramfogyasztást, a széndioxid-kibocsátást és a globális felmelegedést is fokozza majd.

Az elektromos hálózatok stabilitásának biztosítása nem egyszerű feladat, különösen ott, ahol a megújuló energiafajták felhasználása jelentős méreteket ér el.

A kiadvány átfogó képet nyújt a magyarországi háztartások életszínvonaláról és életkörülményeiről: az első része a főbb jövedelemtípusokat, a jövedelem eloszlásának változását, valamint a különböző társadalmi csoportok jövedelmi helyzetét mutatja be; a második fejezet a szegénységgel és a társadalmi kirekesztődéssel foglalkozik; a harmadik pedig a fogyasztás színvonalát és szerkezetét írja le.