energiaigény

Az Energiaügyi Minisztérium becslése szerint 2030-ra a jelenleg 42-44 terawattórás áramfogyasztásunk közel 60 terawattórára nőhet a fűtési rendszerek, a mobilizáció elektrifikálása miatt, illetve az energiaintenzív iparágak (például akkumulátorgyárak) további terjeszkedése nyomán. De honnan lesz rá pénz?

Az elkövetkező évtizedekben Magyarország energiaigénye folyamatosan növekedni fog, miközben csökkenteni kellene az orosz függést és az áramimportot. A tervezett 50 akkugyár energiaigényével az eddig elkészült energiastratégiák nem számoltak.

Valamit természetesen el kell fogadni a jövő energiahiányának megoldásaként. A bővített újratermelésről nyugodtan lemondhatunk. A lakosságszám természetes csökkenése nálunk segíti ezt a folyamatot. Mégis kételkedem. Urambátyám Magyarországán a NER-érdekei szerint intéződnek a dolgok. Optimális döntéseket hozunk-e, vagy tombol a gazdasági klapancia?

Egy energiaszegény ország miért akar energiafaló akkumulátor-nagyhatalommá válni, miközben a magyar adófizetők pénzéből ázsiai vendégmunkásoknak teremt munkahelyeket? Győrffy Dóra közgazdász-professzorral, az MTA doktorával arról beszélgetett a Népszava, hogy miért vakvágány ez.

A Covid-19 világjárvány az elmúlt több mint hét évtized egyik legnagyobb megrendülését jelenti a globális energiarendszer számára. Az idei kereslet visszaesése a 2008-as pénzügyi válság hatásait szinte elhomályosítja, és a szén-dioxid-kibocsátás rekordszintű, éves szinten majdnem 8%-os csökkenését eredményezi – derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) legfrissebb jelentéséből.