energiapazarlás

„Otthon Budapesten – lakás és lakhatás” címmel szervezett konferenciát még május közepén a Biodómban a Főpolgármesteri Hivatal. A Zöld hang vendégpodcastában a fővárosi épületállomány, a felújítási lehetőségek, és a leendő Budapesti Klímaügynökség feladatai állnak.

Minél szegényebb valaki, annál valószínűbb, hogy szigetelés nélküli házban él, bevétele sokkal nagyobb hányadát költi fűtésre, és nincs pénze hatékonyságnövelő beruházásokra.

Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből körülbelül 800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 20 százalékát- legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat 15 % felett van. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 20-25 %-a jelentős közüzemi…

Jövőre új állami lakásfelújítási program jön, és habár becslések szerint évi 100-130 ezer lakóépület energetikai felújítására lenne szükség, egyelőre nem tudni, hogy ilyen elvárások járnak-e majd az állami támogatások mellé. A G7 összeszedte az eddig tudható információkat.

Rengeteg felújítatlan Kádár-kocka került eladósorba az elmúlt hónapok rezsiproblémái miatt, azonban csak a töredékük talált új gazdára. Ráadásul a vevők komoly összeget tudtak lealkudni az eredetileg meghirdetett árból.

A G7 megnézte, hogy egy átlagosnak mondható magyar Kádár-kockában lakó család milyen reális alternatívákon gondolkodik ma, amikor a rezsicsökkentés évtizede után egyik napról a másikra alkalmazkodnia kell az energiaválság miatt előállt új helyzethez.

Magyarországon 2,7 millió családi ház van, és több mint ötödüknél előfordul beázás, penészedés, vagy pedig a tetőről hullik a cserép. Bár a helyzet jobb, mint hat-hét éve, Európában ezzel az aránnyal továbbra is az öt legrosszabb helyzetű ország között vagyunk.

A rezsicsökkentés egyfajta hazugság volt, mert valahol máshol nagyon komolyan meg kellett fizetni ennek az árát – mondta el Holoda Attila energetikai szakértő a az RTL Reggeliben. A Fidesz kormány korábbi államtitkára szerint a kormány sok részletre nem gondolt.

A pazarlással kapcsolatos bölcsességek az energiára is érvényesek, nemcsak az élelmiszerre. Minél kevesebb energiát pazarolunk el, annál alacsonyabb lesz a széndioxid-kibocsátásunk.

Dög hőség van, és a következő években egyre többször lesz iszonyatosan meleg. Sokan már csak légkondival tudják ezt elviselni. Az ingatlanjaink hűtésével azonban egyre több energiát fogyasztunk, és még inkább felhevítjük a köztereinket. Ráadásul sokszor a szomszédok sem örülnek, ha az ő ablakukra néz a kültéri egység.