energiapolitika

A klímaváltozás és az erősödő geopolitikai viharok egyre nagyobb kockázatot jelentenek az energiaellátásra nézve. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete friss jelentésében sorra veszi ezeket a kockázatokat és kezelésük lehetőségeit. Magyarországon az orosz energiahordozó-függőség, a földgázfelhasználás nem csökkenő aránya és Paks hűtővízellátása a fő kockázatok.

A Paks II.-ről szóló, eredetileg Magyar Péternek címzett posztomra váratlanul az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) rendkívüli közleménye válaszolt, amelyben a hatóság „teljes mértékben visszautasítja” az állításaimat, végül finoman, elegánsan jogi lépésekkel fenyeget meg. Azt hiszem, illik erre reagálnom, és egyben átfogó képet adni arról, hogy mi is a probléma Magyarországon atomügyben. Tordai Bence írása.

Az új amerikai elnök beváltotta korábbi ígéretét, és egyik első rendeletével úgy döntött, ismét kilépteti az Egyesült Államokat a párizsi klímaegyezményből. Szakértők szerint a lépés leveheti a nyomást a fő CO2-kibocsátó Kínáról, hogy folytassa éghajlati cselekvési tervét.

Az Orbán-kormány már öt éve jelezte, hogy 2025-től leállítja a környezetszennyező mátrai (lignit) széntüzelést, de ennek egyelőre semmi jele. Bár a villamos energia termeléséhez alig járul hozzá, mégis marad a Mátrai Erőmű.

Hogyan szerezte meg az Orbán rezsim a termőföldeket? Mi a kapcsolat a földpolitika, az energiapolitika és a demokrácia között? Hogyan hat a klímaváltozás a nemi egyenlőtlenségre? Mi az az ökológiai igazságosság? Melyik a jobb politikai szervezési forma a klímaváltozás kihívásaival szemben, a demokrácia vagy az autoriter állam?

Mára egyértelműen kiderült, hogy a panelprogramot nem szabadott volna leállítani, önmagában a napelemre nem lehet alapozni, Paks II pedig inkább nem épül meg, mint igen – mondta Balogh József energiapiaci szakértő.

A Magyar Nemzeti Energetikai és Klímaterv villamosenergia fejezetének kritikai megjegyzéseiről szóló  tanulmány egy élvonalbeli tudományos folyóiratban jelent meg. Az összehasonlító elemzés egyik fontos megállapítása, hogy a kormányzati tervekben szereplő szélerőműkapacitás-fejlesztés csak a tizede annak, amire ténylegesen lehetőség és szükség volna!

Egyre szűkebb a napenergia-piac, és egyre sürgetőbb a szélenergia bővítése. Ez a tendencia a piaci, és az erőművi termelési adatok alapján 2024-ben erősebben érezhető, mint valaha.

Az anyagi, geopolitikai és környezeti megfontolások is a 100 %-ban megújuló elektromosenergia-termelés felé mutatnak, a kormány mégis az orosz energiafüggést erőlteti a paksi atommal és a gázerőművekkel. Minden lépés, ami nem a megújuló energiatermelés felé irányul káros, és kizárólag politikai érvekkel támasztható alá, írta Jávor Benedek, energiapolitikával is foglalkozó politikus, korábbi EP-képviselő. Modelljei, és a…

Az Európai Bizottság első, nyári szünet utáni ülésén – mely egyúttal az intézmény történelmének 2500. ülése is volt – az energiaunió helyzetéről szóló 2024. évi jelentést tárgyalták meg. Az elmúlt pár évben radikálisan átalakult az EU energiastruktúrája.