energiaszegénység

„Magyarország klímavédelmi vállalásai súlyosan elmaradnak a közös uniós céloktól – ezt állapította meg a Climate Action Network Europe (CAN Europe) friss, 16 uniós ország klíma- és energiatervét értékelő jelentésében.

A Budapesti Klímaügynökség 2024 júniusában jött létre a Fővárosi Önkormányzat kezdeményezésére. Célja felgyorsítani az energiahatékonysági fejlesztéseket, hogy a budapesti lakások karbonlábnyoma és rezsije csökkenjen, a lakók életminősége javuljon. Mit sikerült eddig elérni, és mik a terveik a politikai csatározások árnyékában?

Minél szegényebb valaki, annál valószínűbb, hogy szigetelés nélküli házban él, bevétele sokkal nagyobb hányadát költi fűtésre, és nincs pénze hatékonyságnövelő beruházásokra.

Az Európai Unió Szociális Klímaalapja 2026-tól közel 1100 milliárd forintot folyósít a magyar energia- és közlekedési szegénység enyhítésére. Ezúttal a pénznek nem a NER-vállalkozók, hanem a rászorulók zsebében kellene landolnia, részben akár közvetlenül, Zöld Jövedelem formájában.

Hogyan oldható fel az energiaszegénység? Mennyiben függ az információhiánytól az állampolgári vagy közösségi elköteleződés a korszerűsítéssel kapcsolatban? Mi a lakosság felelőssége az energiatakarékosságban? Milyen szerepet játszhatnak az okos technológiák a probléma feloldásában?

Az Éghajlatvédelmi Szövetség magyarországi koordinátorként segít az EU Climate Pact programját, melynek célja, hogy nagykövetek segítségével minél szélesebb közönséggel ismertesse meg az EU éghajlatpolitikai törekvéseit. Fórumunkon az energiaszegénység problémáján keresztül vizsgáljuk az EU törekvéseit és a helyi kezdeményezéseket.

Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből körülbelül 800 ezer háztartás energiaszegény, vagyis az otthonok 20 százalékát- legalább másfél millió embert érint az energiaszegénység. Ennek egyik leggyakoribb oka, hogy azok aránya, akik nem tudják megfelelően felfűteni otthonukat 15 % felett van. Ez Európában a hatodik legmagasabb arány. Emellett a háztartások 20-25 %-a jelentős közüzemi…

Megélhetési költségeink az elmúlt tíz évben sosem voltak ilyen magasak, és ezeknek jelentős részét az energiaszámlák adják. A szükségleteknek megfelelő, tudatosan használt, energiatakarékos háztartási készülékek segíthetnek energiát megtakarítani, spórolni.

Elsők között regisztrálták energiaközösségként a Közösségi Energia Szolgáltató Nonprofit Kft-t. A Villamos energia Törvény 2021 óta ad lehetőséget arra, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) nyilvántartásba vegyen energiaközösségeket. Az első bejegyzésekre több mint két évet kellett várni.

Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, évente 130 ezer lakóingatlant kéne mélyfelújítással felújítani, és most évente pár 10 ezret újítunk fel. Egy elég nagy ugrásra lenne szükség – mondta Illésné Szécsi Ilona a G7 Podcast e heti adásában.