energiaszegénység

Ma Magyarországon 4 millió háztartást tartanak nyilván, és ebből 400-800 ezer energiaszegény, vagyis az otthonok 15-20 %-át, legalább 1,5 millió embert érint az energiaszegénység. Azoknak a háztartásoknak, ahol nem megfelelő módon fűtenek, nagyon magas a károsanyag-kibocsátásuk is. Ez Európában a 6. legmagasabb arány. Emellett a háztartások 18 %-a jelentős közüzemi tartozást halmozott fel, ami Európában…

Kétharmadával drágább most a legszegényebbek által használt tűzifa, mint az áram-, gáz- és távhő-tarifamérséklés előtt. A helyzet csak a rákkeltő hulladékégetést ösztönzi. Érdemi állami segítség a láthatáron sincs.

RenoPont Energetikai Otthonfelújítási Központ nyílt Budapest VIII. kerületében, ahol a világban már sikerrel működő, idehaza most meghonosodó, „egyablakos” szolgáltatással várják az energetikai felújításra készülő lakosokat. A Gutenberg tér 2 alatt helyet kap egy a PowerPoor projekt keretein belül létrejött, energiaszegénységgel küzdő háztartásokat segítő szolgáltatás is.

Orbán Viktor maga cáfolta meg, hogy éppen ő lenne az, aki megvédi a rászorulókat az éghajlatváltozás árától. Energiapolitikája élesen szemben áll az uniós célokkal és a szakértői tanácsokkal, az energiaszegénység megszüntetése is csak propagandaszólam, nálunk a rászorulók fizetik az átállást a megújuló energia felhasználására.

Bár még jóvá sem hagyta az Európai Bizottság, az Orbán Kormány megkezdi a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásainak elosztását, a tervek szerint mintegy 35.000 háztartás számára 100%-os támogatást nyújtva napelemek telepítésére vagy napelemmel kombinált fűtéskorszerűsítés céljára. De van itt csapda is.

Hogyan maradtak magukra a védendő fogyasztók, és mivel válhatna egyből hozzáférhetőbbé a rendszer? Energiaklub véleménycikke.

Az RTL Klub birtokába került tervezet szerint a 2021-2027-es uniós költségvetés Magyarországra eső részéből mintegy 1600 milliárd forintot csoportosítana át környezetvédelemre és energiahatékonyságra a kormány. Főleg beruházásokra költené az uniós zöld forrásokat a kormány, természetvédelemre keveset szánna.

Több mint félmillió olyan ember él Magyarországon, aki nem tudja kellőképpen felfűteni az otthonát leginkább két tényező, a pénztelenség és a lakóingatlan energetikai helyzete miatt. Uniós szinten a bolgároknál a legrosszabb a helyzet.

Szeretettel meghívjuk a hazai energiaszegénységről és a lakossági szénhasználatról szóló sajtóutunkra! 2019. december 10-én látogatást teszünk Magyarország egyik legszennyezettebb levegőjű térségébe. Ellátogatunk a miskolci Lyukó-völgybe, valamint a Sajó-völgy több településére.

A 2018-as adatok alapján Magyarország a sereghajtók között van a négy energiaszegénységi mutatóból kettő esetében: a háztartási energiakiadások a jövedelmek magas százalékát viszik el és rosszul szigetelt tetejű lakásokban élünk.