építőipar

Az emberiség évente 47–59 milliárd tonnányi kőzetet használ fel ipari célra. A Föld minden lakosára hét tonna kitermelt kőzet jut. A homokkitermelés jelentős része illegális, és ökológiai katasztrófához vezet.

Világszerte rohamosan nő a homok iránti kereslet, ez manapság az egyik legfontosabb természeti erőforrás. A kereslet növekedése miatt a homokkitermelés egyre jobb biznisz, ahogy azonban a természeti erőforrások kiaknázásánál lenni szokott, a kitermelést a világ szerencsétlenebb részein rettenetes környezetrombolás kíséri.

Évente kb. tízezer tonna baromfitoll keletkezik csak Magyarországon. Ennek az óriási mennyiségű, másra használhatatlan szerves mellékterméknek a sorsa 90%-ban az elégetés, melynek költségessége mellett környezetkárosító hatásai is vannak. Egy hazai kutatás eredményeként e veszélyes hulladékból környezetbarát hő-hangszigetelő anyag készül.

Nem eget rengető felfedezés, de most éppen az amerikai energiahatékonyságért felelős intézet, az ACEEE, friss tanulmánya erősítette meg, hogy az energiaszektor fenntarthatóságának erősítése elsősorban nem új erőművek létesítésével érhető el, hanem az energiahatékonysággal. Ne feledjük, a legolcsóbb és legtisztább energia az, amit meg sem termelünk.

Magyarországon évente tízezer tonna baromfitoll hulladék keletkezik. Ennek az óriási mennyiségű, másra használhatatlan szerves mellékterméknek a sorsa az elégetés, melynek költségessége mellett környezetkárosító hatásai is vannak. A probléma megoldására, mint annyi minden másra is, magyar ötlet született.

Komoly változások történnek az építőipari világpiacon. A CRH csoport megvásárolta a Holcim Észak Duna Régióban működő cégeket is, így Holcim Magyarország Kft.-t és leányvállalatait. Ez egy nagyobb világpiaci tranzakció egyik eleme, mely eredményeként 15 000 új munkatárssal bővült alkamazottai köre. A CRH csoport a világpiac meghatározó szereplője, építőanyagipari területen harmadik, míg kavics/adalékanyag területen második.

Pozitív várakozással állnak az év legnagyobb építőipari szakvására elé az energiahatékonysági szektor képviselői, derül ki a Magyar Energiahatékonysági Intézet legfrissebb felméréséből. Legnagyobb problémának a bizonytalan gazdasági és változó jogszabályi környezetet, a finanszírozás hiányát és a rezsicsökkentés energiahatékonysági beruházásokat visszafogó hatását tartják.

A növekedési hitelprogram mintájára 2,5 %-os fix kamatú, forintalapú lakáshitelt, az új lakásoknál – minden számlával igazolt költségre – áfa-visszaigénylést és négyzetméterenként 30 ezer forintos energetikai támogatást javasol a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) a lakásépítések élénkítésére.

Nincsenek komoly hazai bérlakás-építési programok. A szomszédos Ausztriában azonban már több mint száz éve épülnek szociális bérlakások. Az utóbbi években pedig passzívház minőségű bérlakások épülnek.