épületállomány

Minden negyedik európai olyan épületben lakik, ahol a beltéri levegő minősége elmarad a nemzeti szabványoktól, és több mint 30 millió polgár él túl sötét lakásban, ami kihat mind a mentális, mind a fizikai egészségre. Minden ötödik hazai lakás penész problémával küszködik. Hogyan lehetnek egészségesebbek és fenntarthatóbbak épületeink?

Az idén másodszor fordult elő októberben, hogy nem csökkent a hazai építőipar termelése. Ez elsőre akár biztató is lehet, de ha jobban a folyamatok mögé nézünk, egyértelművé, hogy a szektor kilátásai kifejezetten rosszak. A szerződésállomány 2 éves mélyponton, és emberemlékezet óta nem csökkent ilyen mértékben.

A magyar lakások Európa legrosszabbjai, alig 6 százalékuk korszerű, a legszegényebb régiókban zabálják a legjobban az ingatlanok az energiát. Magyarországon az épületek a legnagyobb szén-dioxid-kibocsátók és energiafogyasztók.

A jelenleg több mint 4,5 milliós hazai lakásállomány több mint 80 %-a 1990 előtt épült, és csak kis része energetikailag hatékony. A korszerűt megközelítő, vagy az ennél is jobb besorolású ingatlanok aránya nem éri el a 10 %-ot. A magyar lakásállomány megújulási rátája európai viszonylatban is alacsony, vagyis új lakások építésével ez a javulás csak…

A G7 megnézte, hogy egy átlagosnak mondható magyar Kádár-kockában lakó család milyen reális alternatívákon gondolkodik ma, amikor a rezsicsökkentés évtizede után egyik napról a másikra alkalmazkodnia kell az energiaválság miatt előállt új helyzethez.

Magyarországon 2,7 millió családi ház van, és több mint ötödüknél előfordul beázás, penészedés, vagy pedig a tetőről hullik a cserép. Bár a helyzet jobb, mint hat-hét éve, Európában ezzel az aránnyal továbbra is az öt legrosszabb helyzetű ország között vagyunk.

Az Európai Bizottság épületkorszerűsítési stratégiát tett közzé, mely az épületek energiahatékonyságát kívánja javítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátások csökkentéséért és az energiaszegénység mérsékléséért – közölte a bizottság.

A hazai lakások takarékossági mutatói az uniós listák végén kullognak. A szakértők a fogyasztási adatokban nem lelik a 2015 és 2018 közötti kormányintézkedések hatását. Az EU-n belül a hetedik legmagasabb a hazai háztartások fajlagos energiafelhasználása. Ennél is lehangolóbb a hazai épületállomány energiahatékonysági besorolása. 

A 2018-as adatok alapján Magyarország a sereghajtók között van a négy energiaszegénységi mutatóból kettő esetében: a háztartási energiakiadások a jövedelmek magas százalékát viszik el és rosszul szigetelt tetejű lakásokban élünk.

Energiatakarékosság mesterfokon: hosszú távon ezek az újítások jelenthetik a megoldást. Energiatakarékos ingatlanok kelendősége, szabályozása.