Erdély

Erdély neve is mutatja, hogy erdőkben bővelkedik. A képre nézve lassan el lehet gondolkodni az átnevezésen. Itt egészen a látóhatárig kiirtottuk már az erdőket az elmúlt évszázadokban (azaz ökológiai értelemben nagyon rövid idő, mondjuk egy öregecske bükkfa élete alatt).

A magas vízhőmérséklet összefüggésben van azzal, hogy 2024 nyara az egyik legmelegebb időszak volt világszerte. A Szent Anna-tó vizének melegedése természetesen nem egyedi jelenség. A Pannon Ökorégióban főként az utolsó évtizedekben látványosan felgyorsult a sekély tavak, így például a Velencei-tó, Fertő-tó vagy a Balaton vízhőmérsékletének az emelkedése.

Szendőfi Balázs vagyok, halkutató és természetfilmes. Ha minden igaz, innentől rendszeresen fognak megjelenni bejegyzéseim itt, a Greenfo blogján. Azért adtam ezt a címet a blogon belüli részemnek, mert a természetfilmezést egyre inkább meghatározza egy kellemetlen, akadályozó tényező: természet nélkül kell forgatni.

Példátlan jelenséget figyeltek meg Romániában a farkasok viselkedését vizsgáló kutatók, akik évekig vizsgálták a Hargita környékén élő farkasokat. A kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az ordasok táplálékában jelentős szerepet tölt be a kutya, aminek több oka is van.

Bár az Erdélyben található Hátszegi medence a szokatlanul kisméretű dinoszaurusz maradványairól vált világhírűvé, de mellettük számos más élőlénycsoport maradványai is előkerültek a területről. Ilyenek például a halak, kétéltűek, kígyók, gyíkok, krokodilok, repülő őshüllők és multituberculata emlősök maradványai is.

Dr. Jakab Gusztáv a MATE Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, egyetemi docense Szarvason él. Mai podcastban a sokszínű kutatásairól mesél: a klímaváltozás tőzegmohás detektálásáról az évszázados klímaadaptációs mechanizmusokig, a Kárpát-medencei vízgazdálkodás történetéről, az erdélyi erdőirtásokról, a természetfotózásról, ismeretterjesztésről, no meg a híres Pepi-kertről is.

Az Erdélyi-szigethegység klímájának és tájhasználatának 1500 évet felölelő történetébe pillanthatunk be Dr. Jakab Gusztáv, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója és kollégáinak vizsgálatai révén.

Medveellenes tüntetés volt Tusnádfürdőn. „Több százan fejezték ki nemtetszésüket az egyre elharapódzó medvekérdés miatt szervezett július 9-i esti demonstráción” – írja a Székelyhon.ro. A demonstrációt három helyi tanácsos, Bálint-Miklóssy Enikő, Lukács Attila és Száfta András kezdeményezte, és a tusnádfürdői sípályánál tartották meg. A transzparenseken ezeket a feliratokat lehetett olvasni: – „Medvéket az erdőbe, ne az otthonainkba”; – „Mindenkinek joga van a szabadsághoz…

A tavaszi jégolvadás után kezdődhet a székelyföldi Szent Anna-tóban elszaporodott, és a tó ökológiai egyensúlyát felborító ezüstkárász-állomány lehalászása – nyilatkozta Dósa Elek Levente, a Pro Szent Anna Egyesület elnöke a tó helyzetéről szervezett online konferencia után.

A koronavírus járvány miatt kialakult helyzet az életünk számos területét érinti. Sok szektor került most nehéz helyzetbe, ilyen a turizmus is. Különösen fontos ez azoknál az ökoturisztikai látványosságoknál, ahol a turizmus támogatása, az így szerzett bevétel hozzájárul a védett természeti értékek megóvásához.