ESG

Zöldiroda – de milyen áron? Mitől lesz egy irodaház „élő tér”? Hogyan járul hozzá az irodai dolgozók testi-lelki jóllétéhez a zöldfelület? Mennyiben fenntartható az aktív és a passzív zöldtető? Milyen kültéri-beltéri megoldásokkal figyel az irodai dolgozókra a CPI?

A következő elnöki ciklus az Egyesült Államokban jelentős változásokat ígér politikai és a gazdasági világban egyaránt. Donald Trump lehengerlő győzelmére már most ugranak a cégek, joggal remélvén, hogy mostantól nem kell drága és macerás környezetvédelmi és szociális inkluzivitási kérdésekkel foglalkozni, hanem Trump filozófiájával összhangban a profitmaximalizálásra koncentrálhatnak.

Jól hangzik, hogy fenntarthatósági célokat követő cégekhez viszik az alapok a kisbefektetők pénzét, csakhogy valójában autógyárak, olajcégek vagy épp fast fashion ruhagyárak kapják a befektetések nem elhanyagolható részét. 6500 milliárd forintot fektettek be a fenntarthatóságinak nevezett alapok a legnagyobb szennyező cégekbe.

A kkv-szektor aktualitásairól, a fenntartható működésről, a társadalmi-környezeti felelősségvállalásról, valamint arról is szó volt az Erste Bank sajtóreggelijén, hogy idén milyen gazdasági, üzleti környezetben kell helytállniuk a kis- és középvállalkozásoknak, illetve mikor érdemes belevágni a felkészülésbe az ESG-törvény előírásainak teljesítését illetően.

2024 májusában rendezzük meg a magyar Zöld Civil Együttműködés egyik legnívósabb találkozóját: a XXXIII. Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek Országos Találkozóját (Zöld OT). A három napos rendezvény fókuszában a szakmai diskurzus, a vállalati szereplők bevonása a Zöld Civil Együttműködés ügyeibe, hálózatépítés és fejlesztés áll.

A víz közös kincsünk, amelyre minden vállalatnak szüksége van – ugyanakkor veszélyt is jelent, hiszen a természeti katasztrófák 90%-a a vízzel vagy annak hiányával kapcsolatos – árvizek, aszályok, viharok, szökőárak, erdőtüzek. Webinár meghívó:

Fókuszban az EU-s szabályozás, Magyar ESG törvény, CSRD jelentés, hatósági ellenőrzés és vállalati felkészülés

A klímasemleges gazdaságra való átálláshoz környezet- és klímabarátabb munkahelyekre van szükség, amelyek már úton is vannak: a megújuló energiákba történő befektetés másfélszer annyi munkahelyet teremt, mint ha a fosszilis iparágba fektetnénk be azt a pénzt. Az EU is igyekszik ezt támogatásokkal elősegíteni (Igazságos Átmenet Alap), azonban világszerte csak minden 8. munkavállaló rendelkezik valamilyen zöld készséggel.

A biodiverzitás csökkenése nagyobb és közelebbi veszélyt jelent, mint a klímaváltozás, itt még fontosabb az azonnali cselekvés. Nincs olyan vállalat, amely ne függene a természettől és ne lenne hatással rá. A vállalatvezetőknek kiemelt felelősségük és lehetőségük van, hogy pozitív változásokat érjenek el ezen a területen is. Erről szólt a BCSDH október 12-én tartott üzleti rendezvénye,…

2023-tól már karbonsemlegesen működik az Erste Magyarországon. Jelenleg még offset projektekkel tudja ezt elérni, de 2030-tól már ezek nélkül folytatnák a karbonsemleges működést. Az elmúlt 6 évben több mint 70 %-kal csökkentették a CO2 kibocsátást, pl. 100%-ban zöld árammal működnek az itthoni irodák. Részletek a zöld átállásról, a zöld hitelezésről, és a bank társadalmi-környezeti felelősségvállalásáról.