Barion Pixel

Ahol megölték a csodálatos Drávát

A Dráva folyó az olasz Dolomitokban ered és öt ország területének egy-egy részéről vezeti le a csapadékvizet a dunai torkolatáig, a horvátországi Almásig. Az 1700-as évek közepén, Mária Terézia idején indultak meg itt a folyószabályozási munkák, amiknek hatására lerövidült a medrének hossza. Később a Dráván 22 vízerőmű létesült, az első 1918-ban, az utolsó, a dubravai…

Zöldül a világ egyik legnagyobb tava, ami rossz hír

Kelet-Afrika gyöngyszeme, a Viktória-tó aggasztó változáson megy keresztül. A kontinens legnagyobb tava – amely három ország, Kenya, Uganda és Tanzánia, valamint több mint 47 millió ember életét befolyásolja – egyre zöldebb színt ölt. A jelenség mögött a káros algavirágzások (HAB) elszaporodása áll, amelyet az eutrofizáció néven ismert folyamat okoz.

Egyre rosszabb állapotban van a Balti-tenger

A Balti-tenger nincs jó állapotban. Túl meleg, és túl sok oda nem tartozó tápanyag került bele, melynek fő forrása a mezőgazdaságban eluralkodott túltrágyázás, ezért a halaknak nincs elegendő oxigénjük. Egy különösen szép helyen, a dániai Vejle-fjordban a tenger szinte már kihalt.

Klímaváltozás és algavirágzás

Az Egyesült Királyság legnagyobb édesvízi tavában idén nyáron minden idők legrosszabb szintjét érte el az algavirágzás. Lough Neagh tóban – egy Észak-Írországban található tó, amely nagyobb, mint Málta- a kékalga virágzása indult meg nagy területen, amely negatív hatással lehet az emberekre, növényekre és állatokra.

Aggasztóan nőnek a partmenti algamezők

Az algavirágzásokat a műholdak segítségével több évtizede nyomon követhetjük, egy új kutatás elemezte az elmúlt 2 évtized megfigyeléseit. Eszerint nőtt a partok közeli algavirágzások kiterjedése és gyakorisága.

A vízhiány mellett az elérhető víz minősége is veszélyben az éghajlatváltozás miatt

Jelenleg a világ népességének negyede nem jut biztonságos ivóvízhez, és az éghajlatváltozás hatására fokozódó szélsőséges időjárási események is kockázatot jelentenek a vízminőségre. A permafroszt olvadása, a gleccserek visszahúzódása, a víztestek melegedése, az árvizek, erdőtüzek fokozódása és az eróziós folyamatok is káros hatással vannak a megmaradó ivóvízkészleteinkre.

Ne etessük a vízimadarakat! – figyelmeztet az MME

A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.

Adatvédelmi áttekintés

Az üzemeltető adatvédelmi irányelveivel kapcsolatosan ezen az oldalon további tájékoztatást kaphat.