eutrofizáció

A Dráva folyó az olasz Dolomitokban ered és öt ország területének egy-egy részéről vezeti le a csapadékvizet a dunai torkolatáig, a horvátországi Almásig. Az 1700-as évek közepén, Mária Terézia idején indultak meg itt a folyószabályozási munkák, amiknek hatására lerövidült a medrének hossza. Később a Dráván 22 vízerőmű létesült, az első 1918-ban, az utolsó, a dubravai…

Kelet-Afrika gyöngyszeme, a Viktória-tó aggasztó változáson megy keresztül. A kontinens legnagyobb tava – amely három ország, Kenya, Uganda és Tanzánia, valamint több mint 47 millió ember életét befolyásolja – egyre zöldebb színt ölt. A jelenség mögött a káros algavirágzások (HAB) elszaporodása áll, amelyet az eutrofizáció néven ismert folyamat okoz.

Vajon milyen volt a Balaton természetes állapota és mikor változott meg? Helyreállítható még a természetközeli állapot? Ezekre a kérdéskere keresték a választ az ELTE TTK Őskörnyezet és Klímaváltozás Kutatócsoportjának munkatársai legújabb tanulmányukban, amelyben konkrét javaslatokat is megfogalmaztak a tó védelme érdekében.

A Balti-tenger nincs jó állapotban. Túl meleg, és túl sok oda nem tartozó tápanyag került bele, melynek fő forrása a mezőgazdaságban eluralkodott túltrágyázás, ezért a halaknak nincs elegendő oxigénjük. Egy különösen szép helyen, a dániai Vejle-fjordban a tenger szinte már kihalt.

Az Egyesült Királyság legnagyobb édesvízi tavában idén nyáron minden idők legrosszabb szintjét érte el az algavirágzás. Lough Neagh tóban – egy Észak-Írországban található tó, amely nagyobb, mint Málta- a kékalga virágzása indult meg nagy területen, amely negatív hatással lehet az emberekre, növényekre és állatokra.

Az algavirágzásokat a műholdak segítségével több évtizede nyomon követhetjük, egy új kutatás elemezte az elmúlt 2 évtized megfigyeléseit. Eszerint nőtt a partok közeli algavirágzások kiterjedése és gyakorisága.

Jelenleg a világ népességének negyede nem jut biztonságos ivóvízhez, és az éghajlatváltozás hatására fokozódó szélsőséges időjárási események is kockázatot jelentenek a vízminőségre. A permafroszt olvadása, a gleccserek visszahúzódása, a víztestek melegedése, az árvizek, erdőtüzek fokozódása és az eróziós folyamatok is káros hatással vannak a megmaradó ivóvízkészleteinkre.

A tapasztalatok alapján az alapvetően jó szándékú emberek nincsenek tudatában annak, hogy a vízimadarak etetése felesleges, különösen nyáron, amikor korlátlanul találnak maguknak táplálékot. Etetésük ráadásul tömegesen sodorja veszélybe és betegíti meg az állatokat, ami ellen világszerte küzdenek a hatóságok és a természetvédelmi szervezetek.

Régóta szennyezték a Márvány-tengert, nem a semmiből jött a visszataszító nyálka az Isztambulhoz közel eső partnál.

Az Egyesült Államokban lévő nagy folyók nagyjából egyharmadának változott a színe az elmúlt csaknem három évtizedben – állapították meg amerikai kutatók, akik a Geophysical Research Letters című folyóiratban ismertették eredményeiket.