év hüllője

Hazánk legnagyobbra nővő kígyója a kaszpi haragossikló. Hossza meghaladhatja a 2 métert, vastagsága pedig női csuklónyi is lehet. Ennek ellenére nem könnyű vele találkozni, mert kerüli az embert, ezüstösen fénylő barnásszürke alapszíne pedig jól elrejti füves élőhelyén. Fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke 500 000 Ft.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az „Év madara” akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, csoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezután indult el az Év hüllője/Év kétéltűje (évenként váltakozva) program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban.

Összeszedtük az “év valamije” választások győzteseit: zöld küllő, homoki gyík, óriás énekeskabóca, bodorka, ízletes rizike, nagylevelű hárs, magnetit, óriásszarvas.

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya, folytatva a 2012-ben indult Év hüllője / Év kétéltűje programot, 2022-re Magyarország egyik legkevésbé közismert gyíkját, az alföldi pusztákhoz kötődő homoki gyíkot választotta az év hüllőjének.

Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya folytatva a 2012-ben indult Év hüllője/Év kétéltűje programot, „Nem minden mérges, ami fekete!” címmel hirdette meg 2020 év hüllőjének a keresztes viperát. A felhívó szlogen célja annak a tévhitnek az eloszlatása, hogy minden fekete kígyótól tartani kell, hiszen a hazai, nem mérges siklófajok között is akadnak sötét színváltozatok.

A gyíkokat hajlamosak vagyunk melegkedvelő állatoknak tekinteni, és a többségükre, köztük a legtöbb hazai fajra ez igaz is. Él viszont egy olyan gyík hazánkban, amely inkább a hűvös, nedves élőhelyekhez kötődik.

Kevésbé közismert, hogy Magyarországon két vízisiklófaj él, melyek közül a kockás sikló az, amelyik jobban kötődik a vízhez. A Balatonon például gyakrabban lehet vele találkozni, mint közeli rokonával, a vízisiklóval.