A biológusok korábban azt hitték, hogy a kobrákat (és például a mambákat, korallkígyókat) is magába foglaló mérgeskígyók főcsaládja Afrikában alakult ki, és innen ternedt el az összes többi kontinensre (az Antarktiszt kivéve). Ez a vélekedés megalapozottnak is tűnt, hiszen a csoportba tartozó legrégebbi, oligocén kori (34-23 millió évvel ezelőtti) fosszíliát is Tanzániában tárták fel.
evolúció
Négymilliárd év után újra megszülethet az élet a Földön – magyar akadémikus vezeti a kutatási projektet
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus, az MTA rendes tagja 3 külföldi kutatótársával azt vállalta az Európai Kutatási Tanács legrangosabb pályázatának elnyerésével, hogy kémiai molekulákból kiindulva 6 év alatt életet teremtenek a laboratóriumban. Ez a MiniLife projekt, amelynek sikere esetén egy tápoldattal teli tartályban mikroszkopikus golyócskák úszkálnak, növekednek és osztódnak majd.
Vitás, hogy az ember összemenne a globális felmelegedés miatt
Előre jelezheti az ember jövőjét az, ahogy korábban más emlősfajok reagáltak a klímaváltozásra – idézte a Guardian Steve Brusatte-et, az Edinburgh-i Egyetem paleontológusát, aki szerint a globális felmelegedés hatására úgy fogunk járni, mint a lovak.
Csodálatos állati elmék és a megnyomorító “szeretet”
Ha egy intelligens faj minket fogságban tartana úgy, ahogy mi tesszük ezt kedvenceinkkel, mit eredményezne ez? Pár évesen elválasztanak szüleinktől, hogy minél szelídebbek legyünk új gazdánkkal. Kiragadnak kultúránkból, és egy idegen faj nevel, vagy inkább csak tart minket, kommunikációnkat nem érti.
Bemutatták a 2022-es év ősmaradványát!
Hatodik alkalommal választották meg az év ősmaradványát, amelyet az egy hónapja, (sajnos) idén is csak online formában megrendezett Földtudományos Forgatag keretein belül mutattak be.
Az idegenhonos növényfajok európai terjedését vizsgálták ökológusok
Egy nemzetközi kutatócsoport legújabb kutatásában azt vizsgálta, hogy az inváziós képesség alapján hogyan csoportosíthatók a fajok, és milyen tényezők határozzák meg az idegenhonos fajok terjedésének sikerét Európában.
A gazdaváltó tetvektől a típuspéldány elrablásáig
Miért ír múzeumi krimit egy biológus? Mi a múzeumi típuspéldány, és hogyan nevezik el a fajokat? Miért vonzódik az ember a betegesen sok só és cukor iránt? Átok, vagy szelekciós előny a túlsúly? Miért nem érdekli az evolúciót, hogy meddig és hogyan élünk? Hogyan hasznosíthatók a tetű kutatások eredményei a Covid elleni harcban? Mi az…
Underground természetvédelem – migráns helyett kitömött zokni a föld mélyén
Vak, rezgéshullámokkal tájékozódik, nem alakul ki nála rák, az ötvenes években majdnem kiirtották, most fokozottan védett, szigorúan vegán, a politika beleszól a túlélésébe, hol a migráncskerítés, hol a MotoGP képében, de a párválasztása és szaporodása is szokatlan. Dr. Németh Attila biológus 15 éve kutatja a földikutyákat, akiknek még a pontos fajszáma is kérdéses.
Darwin születésnapjára: botanikusként kevesebbet tudunk róla, pedig….
1809 február 12-én született Charles Robert Darwin, a legszélesebb körben ismert valaha élt biológus. Mondhatjuk, hogy „egyidős a biológiával”, mert ugyanabban az évben látta meg a napvilágot, mint amikor az evolúciós elmélet egyik „előfutára” Jean-Baptist Lamarck először használta a biológia kifejezést.
Egészségük és koruk is befolyásolja a madarak énekét
Hálózatos módszerrel kutatták az örvös légykapón a madárének komplexitását az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Ökológiai Csoportjának és az ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék Viselkedésökológiai Csoportjának tudósai. Az eredmények a Behavioral Ecology folyóiratban jelentek meg.