Fit for 55

Emelkedik a vita hőfoka az Európai Parlamentben, miközben az EP-képviselők az EU jövőbeli éghajlat-politikájáról tárgyalnak. A képviselők szerint a javaslat sokszor indokolatlanul szigorú.

Egyre közelebb kerülünk a belsőégésű autók európai betiltásához. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága is elfogadta a 2035-ös céldátumot, amikortól jelen állás szerint csak villanyautót lehet majd értékesíteni.

Az Energiaklub legújabb kutatásában meglepő következtetésre jutott: az Irány az 55%! csomag néhány eleme, az  Energiaadó-irányelv (ETD) reformja és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) kiterjesztése, nem érintené kedvezőtlenül a magyar lakosságot. Amennyiben a kormány élne a kompenzálás lehetőségével, a legalacsonyabb jövedelmű háztartások helyzete még javulna is.

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, hogy Oroszország ukrajnai háborújára válaszul már jóval 2030 előtt függetlenítse Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A terv számos intézkedést vázol az emelkedő európai energiaárakra történő reagálástól az európai gázkészletek mielőbbi feltöltéséig – közölte ma  Frans Timmermans európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos Strasbourgban.

Energiahatékonyság: a fosszilis-függőség fő ellenszere és az önellátás hajtóereje. A fosszilis függés nemcsak környezeti ügy, ahogy erre az ukrajnai háború is kérlelhetetlenül rámutatott. Az Energiahatékonysági Világnap üzenete világos: az energiahatékonyság közös érdekünk.

Elszabaduló energiaárak, gázkrízis, energiabiztonság, energiapiac és energiamix – csak néhány azok közül a kulcsszavak közül, amelyek jelen véleménycikk-sorozat középpontjában állnak. A témák legtöbbje az energiaellátásról, a termelési oldalról szól, kevés figyelem irányul az energiafogyasztás csökkentésére. Magyarország energiaintenzitása 2018-ban az EU-28 átlagának 1,8-szorosa volt. 

Négy nagy légitársaság – az easyJet, a Ryanair, a Jet2 és a Wizz Air – az Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetséggel (T&E, amelynek a Levegő Munkacsoport is tagszervezete) közösen azonos, a célállomástól független szabályokat követel az európai repülőterekről induló valamennyi járatra. Szükség van a változásra ahhoz, hogy Európában 2050-ig ténylegesen széndioxid-mentessé tegyék a légi közlekedést.

A régió egyetlen országa, így Magyarország sem támogatja a kvótakereskedelmi rendszer kiterjesztését a közlekedési és a háztartási szektorra – jelentette ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára Brüsszelben.

Az éghajlatváltozás elleni fellépés és a hozzá való alkalmazkodás nem tűr halasztást. A magyar klíma- és energiapolitika előtt számos kihívás, egyben lehetőség áll, hogy időben, a gazdaságot és a társadalmat felkészítve, bevonva klímasemlegességi pályára állítsa az országot. Ezért szervezett országos konferenciát neves szakértőkkel az MTVSZ december 7-én.

A magyar kormányfő egyelőre csak azt ismételgeti, mit nem fogad el az uniós légszennyezés csökkentésért folytatott küzdelemben. Pótmegoldásként pedig csak ellentmondásos lózungokat hoz fel.