Jöttünk, láttunk, visszacsinálnánk 1.

2024. május 23.

blog

Milyen volt az Alföld vízrajza a szabályozások előtt? Pocsolyatérkép legendája című írásomban bemutattam, hogy ez a népszerű Kárpát-medence térkép nem ábrázolja hitelesen az Alföld természetes vízrajzi állapotát. Egy olyan kort mutat (17-18. század), amikor már jelentős átalakulások történtek.

A pocsolyatérkép legendája

2024. május 7.

blog

A hazai természetvédők egyik gyakran hivatkozott dokumentuma a pocsolyatérképként emlegetett ábra. Legyen az a klímaváltozás miatt aggódó laikus vagy vízgazdálkodással foglalkozó profi kutató, nem megkerülhető ez a térkép. Toposzként kíséri végig a vízzel és a klímaváltozással kapcsolatos vitákat és hangos megnyilvánulásokat.

A Tisza szabályozásával a természet alávetése lépett új szintre

2024. január 10.

Hírek

Második honfoglalásnak nevezték, de a Tisza szabályozásával a természet alávetése lépett új szintre. Amikor Vásárhelyi Pál ránézett a Tiszára, egy másfajta folyót képzelt el, mint amit látott. Olyat, amely megszabadult haszontalan kanyarulataitól, zátonyaitól, ágaitól, szigeteitől és fáitól.

Öntsünk tiszta vizet a tájba!

2023. január 23.

Hírek

Szégyenszemre el fog indulni a víz elvezetése, szégyenszemre még mindig belvíznek hívják a vizet, és szégyenszemre még mindig NEM vezetik ki az árvízi víztöbbletet a mentett oldali árterekre, medrekbe, de még a csatornákba sem. Mégegyszer tisztázzunk néhány összefüggést, hogy helyesen tudjuk értelmezni a vizet és a víztelenséget.

Ki kérdezte a barna kányát?

2017. szeptember 27.

Hírek

A Tisza 1998-as és 2001-es árvizei, illetve a 2000-es cianid- és nehézfém-szennyeződés óta tudjuk: az addigi modell szerinti vízgazdálkodás és környezetvédelem – védekezzünk teljes erőnkből, igyekezzünk minél hamarabb kivezetni országunkból a feleslegesnek gondolt víztöbbletet, bízzunk meg vakon szomszédainkban – e folyónk mentén tovább nem folytatható. Egri Sándor társadalmi aktivista véleménycikke.

Fokgazdálkodással növelik a tiszai halállományt

2016. október 11.

Hírek

Idén indult a fokgazdálkodás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva határában, amelynek köszönhetően hosszú távon jelentősen gyarapodhat a tiszai halállomány. Az eddigi eredmények biztatóak, a szaporulat többségét pontyok és ezüstkárászok alkotják. Előbbiek szelektálás után a Tiszában találnak új otthonra, a tájidegen kárászokat pedig elszállítják vagy megsemmisítik.

A legjelentősebb vízgazdálkodási probléma- a vízelvezetés-központú vízügyi gondolkodás és szabályrendszer

2015. március 19.

Hírek

Az Európai Unió Víz Keretirányelve értelmében a következő 6 évre újra el kell készíteni a vízgyűjtők kezelésének terveit (korábban tévesen fordítva: „vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés”), s kiindulási pontként meghatározni a „Jelentős vízgazdálkodási kérdések”-et. Tanulmányozva az állami vízügyi szervezet erre a célra rendszeresített honlapján található dokumentumokat, célszerűbbnek látszik annak véleményezése helyett egy önálló, átfogó helyzetfeltárást készíteni Hazánk vízgazdálkodásának… Tovább »

A bűnös kocka – tájidegen tájhasználat a kubikok példáján

2012. május 12.

Hírek

Menteni kezdték a halászok a Tisza Szolnok és Szajol közötti hullámterében lévő kubikgödörben agonizáló halakat, de abbahagyták a mentést. A greenfon megjelent tudósítás halálosan pontos látleletet ad a mai helyzetről: hogy egy nemnormális rendszerszerben nem találja a helyét, ami normális.