Barion Pixel

Jöttünk, láttunk, visszacsinálnánk 1.

Milyen volt az Alföld vízrajza a szabályozások előtt? Pocsolyatérkép legendája című írásomban bemutattam, hogy ez a népszerű Kárpát-medence térkép nem ábrázolja hitelesen az Alföld természetes vízrajzi állapotát. Egy olyan kort mutat (17-18. század), amikor már jelentős átalakulások történtek.

A pocsolyatérkép legendája

A hazai természetvédők egyik gyakran hivatkozott dokumentuma a pocsolyatérképként emlegetett ábra. Legyen az a klímaváltozás miatt aggódó laikus vagy vízgazdálkodással foglalkozó profi kutató, nem megkerülhető ez a térkép. Toposzként kíséri végig a vízzel és a klímaváltozással kapcsolatos vitákat és hangos megnyilvánulásokat.

Öntsünk tiszta vizet a tájba!

Szégyenszemre el fog indulni a víz elvezetése, szégyenszemre még mindig belvíznek hívják a vizet, és szégyenszemre még mindig NEM vezetik ki az árvízi víztöbbletet a mentett oldali árterekre, medrekbe, de még a csatornákba sem. Mégegyszer tisztázzunk néhány összefüggést, hogy helyesen tudjuk értelmezni a vizet és a víztelenséget.

Ki kérdezte a barna kányát?

A Tisza 1998-as és 2001-es árvizei, illetve a 2000-es cianid- és nehézfém-szennyeződés óta tudjuk: az addigi modell szerinti vízgazdálkodás és környezetvédelem – védekezzünk teljes erőnkből, igyekezzünk minél hamarabb kivezetni országunkból a feleslegesnek gondolt víztöbbletet, bízzunk meg vakon szomszédainkban – e folyónk mentén tovább nem folytatható. Egri Sándor társadalmi aktivista véleménycikke.

Fokgazdálkodással növelik a tiszai halállományt

Idén indult a fokgazdálkodás a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Rákóczifalva határában, amelynek köszönhetően hosszú távon jelentősen gyarapodhat a tiszai halállomány. Az eddigi eredmények biztatóak, a szaporulat többségét pontyok és ezüstkárászok alkotják. Előbbiek szelektálás után a Tiszában találnak új otthonra, a tájidegen kárászokat pedig elszállítják vagy megsemmisítik.

A legjelentősebb vízgazdálkodási probléma- a vízelvezetés-központú vízügyi gondolkodás és szabályrendszer

Az Európai Unió Víz Keretirányelve értelmében a következő 6 évre újra el kell készíteni a vízgyűjtők kezelésének terveit (korábban tévesen fordítva: „vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés”), s kiindulási pontként meghatározni a „Jelentős vízgazdálkodási kérdések”-et. Tanulmányozva az állami vízügyi szervezet erre a célra rendszeresített honlapján található dokumentumokat, célszerűbbnek látszik annak véleményezése helyett egy önálló, átfogó helyzetfeltárást készíteni Hazánk vízgazdálkodásának…

Adatvédelmi áttekintés

Az üzemeltető adatvédelmi irányelveivel kapcsolatosan ezen az oldalon további tájékoztatást kaphat.