folyószabályozás

A Föld legzavarosabb vizű folyója (vizének gyakran 34%-a iszap) futásának utolsó 640 km-én a Kínai-alföldet keresztezi. Itt energiája lecsökken, lustán hömpölyög tova, és lebegtetett hordalékának kb. egynegyedét lerakja. Természetes állapotában meanderezve a folyó széles sávban építette árterét ezzel a finom hordalékkal.

A hazai természetvédők egyik gyakran hivatkozott dokumentuma a pocsolyatérképként emlegetett ábra. Legyen az a klímaváltozás miatt aggódó laikus vagy vízgazdálkodással foglalkozó profi kutató, nem megkerülhető ez a térkép. Toposzként kíséri végig a vízzel és a klímaváltozással kapcsolatos vitákat és hangos megnyilvánulásokat.

Bár a várost átszelő folyó áradása a világ számos helyén ismert probléma, különböző települések más-más megoldásokkal próbálnak védekezni ellene. Míg a hollandiai Nijmegenben a helyi ártér megnagyobbítására, addig Szentendrén a mobil gátra esett a választás. A spanyolországi Valencia azonban egy ezeknél radikálisabb megoldásra szánta el magát az 1957-es, közel száz életet követelő áradás után.

Második honfoglalásnak nevezték, de a Tisza szabályozásával a természet alávetése lépett új szintre. Amikor Vásárhelyi Pál ránézett a Tiszára, egy másfajta folyót képzelt el, mint amit látott. Olyat, amely megszabadult haszontalan kanyarulataitól, zátonyaitól, ágaitól, szigeteitől és fáitól.

Közép-Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszerének, a Tisza-tó partján található Poroszlói Ökocentrumnak a legnépszerűbb attrakciói az itt bemutatott élő vizák és más nagy testű tokfélék. A  viza a világ legnagyobb édesvízi hala: a valaha dokumentált példányok között a rekorder 7 méter hosszú és 1224 kilogramm volt.

Március 22-e a víz világnapja. Fontos hangsúlyozni, hogy takarékos vízhasználatra és a vizek megőrzésére alkalmas gazdálkodásra van szükség, hogy a súlyosbodó károkat enyhíteni tudjuk.

Eredetileg zeneművész és zeneszerző volt, aztán halkutató és filmes lett. Szendőfi Balázs érdeklődése a 2000-es évek közepén fordult a hazai halak felé, akkor akvaristaként figyelt fel rájuk. Egy-két kivétellel az összes nem védett hazai halfajt tartotta akváriumban. Megfigyelései alapján született meg a hazai halak tartását bemutató könyve, és társszerzője lett a Veszélyeztetett lápi halak megóvása…

A 19-20. századi folyószabályozások során Európában az árterek 70%-át, Magyarországon a 95%-át elválasztották a folyóktól. Az árterek helyreállítása együttesen ad megoldást az árvízkockázat csökkentésére, a klímaváltozás hatásainak mérséklésére, valamint számos társadalmi szolgáltatás fenntartására.

Ismét napirendre került a Duna medrének mélyítése: az Európai Unió is komoly pénzeket fordítana arra, hogy a folyó nagyobb teherhajó-forgalmat bírjon el. Környezetvédők helyrehozhatatlan károktól tartanak – Szalma Elemér hidrobiológus szerint a Duna ipari folyó, amin állandó az uszályforgalom.

Folyamatban van a Duna magyarországi szakaszának hajózhatóságát javító projekt környezeti hatásvizsgálata. Ha a beavatkozásokat végrehajtják, akkor az év nagy részében akadálytalanul haladhatnak Európa legfontosabb víziútján a többezer tonnás teherhajók és a hatalmas szállodahajók. A WWF Magyarország legújabb tanulmányáról Dedák Dalma környezetpolitikai szakértővel Sarkadi Péter beszélgetett.