G7

Sokan kérdezik, hogy hol van a zöldenergia, amiről mindenki beszél. Ha annyira nagyszerű és szükséges a klímaváltozás féken tartásához, akkor miért nem látszik a számokban? Miért még mindig a fosszilis energiaforrások adják az energiatermelés alapját, hajtják az autók, hajók és repülők túlnyomó részét?

A fenntartható egészségügyért dolgozó Health Care Without Harm civil szervezet friss adatai szerint világszerte 5,9 millió tonna kórházi hulladék termelődik évente, ebből 80 ezer tonna Magyarországon. Ennek 80-85 %-a a települési szilárd hulladékok közé sorolható, 15-20 %-a fertőző, vegyi vagy fizikai tulajdonságai miatt veszélyes hulladéknak minősül, amelynek már problémásabb a kezelése.

Jelentősen nőtt a hulladékgazdálkodási iparágban a felszámolások és végelszámolások száma, amióta elindult a koncessziós rendszer 2023 közepén. Ugyan az indulás évére nem lehet időarányos adatokat találni, de 2023-ban már az év elején ismert volt, hogy új rendszerben működik tovább a hazai hulladékgyűjtési és -kezelési rendszer, így ez már ekkor befolyásolhatta a vállalati döntéseket.

A vezető élelmiszerbolt-láncok azt tervezik, hogy ahol csak lehet, kiköltöztetik a palackvisszaváltó automatákat az eladóterekből és még az üzletek előteréből is. Az eddig jellemző belső elhelyezés a forgalmasabb üzletekben láthatóan sok esetben nem vált be.

Az Energiaügyi Minisztérium becslése szerint 2030-ra a jelenleg 42-44 terawattórás áramfogyasztásunk közel 60 terawattórára nőhet a fűtési rendszerek, a mobilizáció elektrifikálása miatt, illetve az energiaintenzív iparágak (például akkumulátorgyárak) további terjeszkedése nyomán. De honnan lesz rá pénz?

„A BKK-val összevont vármegye- és országbérlet sem fogja az autósokat vonatra és buszra átülteni” című G7 cikkben leírtaknál a valós helyzet még rosszabb is lehet: a túlzottan alacsony árú, illetve ingyenes tömegközlekedés esetenként még ronthat a környezet, illetve a lakosság egészségi állapotán.

Ahhoz, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, évente 130 ezer lakóingatlant kéne mélyfelújítással felújítani, és most évente pár 10 ezret újítunk fel. Egy elég nagy ugrásra lenne szükség – mondta Illésné Szécsi Ilona a G7 Podcast e heti adásában.

Mindenféle figyelemfelkeltő akcióval üzenik a környezetvédők a G7-eknek, hogy a klímakérdést tegyék csúcstalálkozójuk középpontjába.

A G7-csúcs 20 millió dollárral segítené az amazonasi erdőtűz megfékezését. Az egyre durvább természetkárosodás ellenére, A szélsőjobbos Bolsonaro elnök szerint inkább fordítsák a G7-államok a pénzt az európai erdők újratelepítésére.

Macron francia elnök azt akarja, hogy a világ vezetői erről elfogadjanak egy dokumentumot a ma kezdődő G7-es csúcson.