Gálhidy László

Semmibe vette a kormány az államfő vétóját, és némi jogi trükközést követően változtatás nélkül terjesztették a Parlament Törvényalkotási Bizottsága elé az erdőpusztító törvényjavaslatot. Tették ezt annak tudatában, hogy az erdőtörvény módosítása Alaptörvény-ellenes, a jogszabály-módosításhoz fűzött indokolásnak pedig semmi köze nincs a törvényjavaslathoz. Bár a zárószavazás még hátra van, egyértelmű a politikai üzenet: a kormány legértékesebb…

Az ország természetvédelmi szempontból egyik legértékesebb erdejében, a Bátorliget közelében lévő Fényi-erdőben a Nyírerdő Zrt. 3 hektárt tarra vágott. Az Alföld egyik legöregebb, erdőrezervátumnak jelölt tölgyeséről van szó, és a romboló beavatkozásról valószínűleg a nemzetipark-igazgatóság sem tudott. A WWF Magyarország Erdő programjának vezetője kiment a terepre, hogy meggyőződjön róla, mi lehet igaz mindebből.

„Ma a Börzsönyben, a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, Natura 2000 besorolású területen, állami tulajdonú erdőben túrázva egy tarvágásba botlottam” – írta a Telex egyik olvasója, aki fényképeket és pontos koordinátákat is küldött. Ezt azért találta furcsának, mert 2022-ben miniszteri utasítást adtak ki a természetvédelmi és a Natura 2000-es területeken történő tarvágás tiltására.

Az Erdők Hetéhez kapcsolódva egy pár perces animációs kisfilm segítségével mutatjuk be, hogy mit érdemes tennünk az erdeinkért (nem csak láncfűrésszel), ha a jövőben is látni szeretnénk azokat. Hazánkban az idős, védett erdők sem mentesülnek a fakitermelés alól, miközben az élőhelyekre nehezedő nyomás egyre fokozódik, az őszi napsütés pedig évről évre égetőbb.

Több mint két hónapja hullámzanak a kedélyek a lombkoronasétánynak „csúfolt” nyírségi faépítmény körül, miközben arról alig esik szó, hogy egyáltalán mire lenne való? Mit kellene látni egy ilyen pár méter magasságban kialakított szerkezetről – pláne annak tudatában, hogy valódi erdő sosem volt körülötte?

A dél-európai fák bizonyára jobban tűrik a meleget, mint a hazaiak, de bőven lenne feladat, mielőtt idehozzuk őket. Kevesebb tarvágás jobban használna az erdőknek, mint a kamionnal ideszállított balkáni tölgymakk. Aki pedig az idős, védett erdőkre láncfűrészt emel, kétszer is meggondolhatná… Néhány szempont, amit Áder János volt köztársasági elnök figyelmébe is ajánlanánk.

Aki nyitott szemmel jár-kel, utazik manapság az országban, mindenhol fakitermelést lát. Zúgnak a motorfűrészek a síkságoktól a hegytetőkig, védett és nem védett területeken egyaránt. Szükség is van rá sok háztartásban… De meddig folytatható mindez? Milyen hatásai vannak a tűzifarendeletnek? Mit bírnak el az erdeink, és mi lesz a védett területek, köztük a nemzeti parkok sorsa?

Megérkezett Magyarország kormányának válasza arra a nyílt levélre, amelyet hat zöld civil szervezet fogalmazott meg a tűzifarendelettel kapcsolatban, és amelyet több mint 110.000 ember írt alá. Az Agrárminisztérium által jegyzett válasz nem ismeri el, hogy a kormányrendeletben szereplő lazítások hátrányosak az erdők természeti értékeinek védelme szempontjából, ugyanakkor a jogszabály szükség szerinti felülvizsgálatát ígéri.

Az elszálló rezsiárak miatt volt szükség a kormányrendeletre, amivel a miniszter szerint valójában meg akarták óvni az erdőket. De a következő időszak átrendezheti a fakitermelés piacát, megzavarhatja az erdők élővilágát, és a természetvédők szerint a klímaváltozás közepén eleve át kellene gondolni azt, hogyan kezeljük az erdőket.

Koromtól feketéllenek a Bükk-fennsík leégett erdejének maradványai. Hogy pontosan mi okozta a tüzet, nem tudjuk, talán soha nem derül rá fény. Ami viszont tény, hogy a klímaváltozás és a tüzek gyakoriságának növekedése kéz a kézben jár, az erdeink pedig erősen átalakított és legyengített formában várják a különféle természeti csapásokat. Pedig lenne mód enyhíteni a kockázatokat.…