gazdasági növekedés

Súlyos aszály van kialakulóban, a télen és a tavasszal tapasztalt csapadékhiányt követő júniusi melegben felgyorsult a talajok szárazodása a Másfélfok szerint. Az idei nyárkezdet a 2022-es évre emlékeztet, amikor augusztusra rendkívüli szárazság alakult ki, és a csapadék elmaradásához hőhullámok is társultak.

A világgazdaság fellendülése megnyugtatta a médiát, a befektetőket és a döntéshozókat. De vajon biztosítható-e hosszú távon az emberiség jövője, ha újra visszatérünk a tegnapi gazdasági növekedéshez? Azok közül, akik elutasítják ezt a modellt, néhányan a nemnövekedés mellett érvelnek. Javaslatokat tesznek a környezeti, társadalmi és demokratikus kihívások új megközelítésére globális szinten.

Csaknem 3,4 ezer milliárd ausztrál dollárnyi gazdasági veszteséggel és több mint 880 ezer munkahely elvesztésével kell szembenéznie Ausztráliának, ha a következő ötven évben nem tesz hatékony lépéseket a klímaváltozás megfékezéséért – állapították meg szakértők.

Fenntarthatóság Magyarországon: az intézmények uniós élmezőnyben, a teljesítmény az alsó harmadban. A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság. Beépítettük az országot, és közben romlott a természeti erőforrás-termelékenységünk.

Egyértelműen állítható, hogy a magyar gazdasági fejlődés jelenleg inkább nem fenntartható módon zajlik – mondja Bartus Gábor környezetgazdász, aki a Nemzeti Fenntarható Fejlődési Tanács titkáraként részt vett a harmadik előrehaladási jelentés elkészítésében. Az értékelés környezeti és humán fenntarthatósági fordulatot sürget. A szakértő szerint régiós összevetésben sem alakul jól a magyar növekedési minta, és a kettészakadó…

Egyértelmű, hogy kimerítettük a bolygónk nyújtotta lehetőségeket. Ha nem változtatunk, akkor ennek szörnyű következményei lesznek. Erre kellene fókuszálni a gazdasági növekedéssel kapcsolatban?

Ha el akarjuk kerülni a klímakatasztrófát, nem nőhet a gazdaság úgy, ahogy eddig. A nemnövekedés mozgalma átfogó megoldást kínál a problémára, azonban talán kevésbé egyértelmű, hogy ez a mozgalom miben gondolkodik.

A növekedésre és a jövedelemre koncentráló gazdasági statisztikák gyakran elfedik, hogyan tékozoljuk el a vagyonunkat és a természeti erőforrásainkat. Egyre több közgazdász és klímakutató szeretne valamilyen leltárat, amiben követhetjük a természeti erőforrásaink alakulását. Ez azonban nem olyan egyszerű.

Az ENSZ égisze alatt kibontakozó nemzetközi fejlesztési együttműködés hozzájárult az alapvető szociális és környezeti problémák enyhítéséhez is. A 2015-ben elfogadott ENSZ-program tovább erősítette ennek az együttműködésnek a jelentőségét a fenntarthatósági célok eléréséhez. Faragó Tibor összefoglalója.