genetika

Öt természetvédelmi egyesület kérelmezi, hogy semmisítsék meg az Európai Tanács döntését, ami megszüntette a farkasok szigorú védettségét. Újabb EU által finanszírozott tudományos bizonyítékokat mutattak be, amik a döntés helyességét cáfolják. Az erről szóló, az Európai Unió Bíróságának Törvényszéke (General Court of the EU) előtti jogi fellebbezési eljárást befogadták.

A Szájer József (Fidesz) által 2011-ben jegyzett Alaptörvényünk máig 13 módosításon esett át, ami nem a kellően átgondolt tartalmakra jellemző. Mindezek ellenére a biológusoknak leginkább szemet szúró, elmaszatoló szövegezési baklövése máig változatlan.

A növény-géntechnológia piaca kezdetektől nem is kevéssel többet ígért, mint a maximum, de nem közvetlen szólt a fogyasztókhoz. Igénybe vette ehhez a területen dolgozó kutatókat, akik ezzel akaratukon kívül átmenetileg politikai játszma részeseié váltak.

Az általános géntechnológiát nem lehet a mezőgazdasági után megítélni. Ez az egybemosás nagyon jellemzi a pro-GMO és a civilszervezeti aktivistákat is.

Ebben a négyrészes írásban alapfokú ismeretterjesztésre teszek kísérletet, ami genetikát illetőn korántsem könnyű. Úgy látom én is, hogy erre szükség van, ahogy Zsuffa Péter (Érd FM 101.3 rádió) a figyelmem felhívta. Szerintem a mostani elmesélő szinten a megértés egyszerű.

A kecskerák hatékonyabb védelme érdekében egy nemzetközi kutatócsoport a MATE közreműködésével 14 országban 65 populáció átfogó genetikai vizsgálatát végezte el. A magyar minták elemzésekor nem várt eredmények születtek, egyes természetes vizekben  ismeretlen genetikai eredetű állományokat is találtak.

A franciaországi hiúzok kihalással néznek szembe, a populációjuk 150 felnőttre csökkent. A DNS-vizsgálatok szerint a genetikai sokféleségük olyan alacsony, hogy 30 éven belül eltűnhetnek az országból, hacsak nem születnek sürgős intézkedések.

Az elmúlt évtizedekben a molekuláris biológia lélegzetelállító lehetőségeket tárt fel: ma már egy embrió genetikai örökségének módosítására is képes a tudomány. Egyes kutatók szerint ez a hibás gének kijavítását szolgálná, mások szerint viszont azt kockáztatjuk, hogy létrejön a személyre szabott emberek piaca, kérdések, problémák özönével. Hogyan tájékoztathatjuk minderről a nyilvánosságot, és hogyan szoríthatjuk keretek közé…

A kutatóknak feltűnt, hogy egyre gyakrabban születnek agyar nélküli nőstény elefántok egy mozambiki nemzeti parkban. Kiderült, hogy a jelenség hátterében egy génmódosulás áll.

Veszélyeztetett görényt klónoztak amerikai tudósok. Az eljáráshoz szükséges sejteket egy közel 30 éve elpusztult feketelábú görénytől, Willától szerezték. Ez az első eset, hogy egy, az USA-ban őshonos, veszélyeztetett faj egyedét sikerült klónozni.