genetika

Veszélyeztetett görényt klónoztak amerikai tudósok. Az eljáráshoz szükséges sejteket egy közel 30 éve elpusztult feketelábú görénytől, Willától szerezték. Ez az első eset, hogy egy, az USA-ban őshonos, veszélyeztetett faj egyedét sikerült klónozni.

Egy új tanulmány szerint a vadon élő emlősfajok nőstény egyedei hosszabb életűek, mint a hímek: átlagosan 18,6 százalékkal élnek tovább ugyanazon faj nőstényei. Ez az eredmény jóval nagyobb eltérést mutat, mint amit korábbi tanulmányok találtak az embereknél, ahol a nők átlagosan 8 százalékkal élnek tovább a férfiaknál.

A genetikailag megváltoztatott gyermekeket eredményező emberi petesejtek, spermák vagy embriók génszerkesztésének globális tilalmára szólított fel egy nemzetközi tudóscsoport.

A galápagosi óriásteknősök olyan genetikai variánsokkal rendelkeznek, amelyek a DNS-javítással, az immunválasszal és a rák elnyomásával állnak kapcsolatban, s ez magyarázattal szolgálhat hosszú életükre – állítja egy új tanulmány.

Egyre több nőstényelefánt jön világra agyar nélkül egy új tanulmány szerint, lehet, hogy a jelenség oka az orvvadászat elleni védekezés.

Október elején Tordai Bence, a Párbeszéd országgyűlési képviselője önálló indítványt nyújtott be egy viszonylag új géntechnológiai eljárás, az úgynevezett genomszerkesztés szabályozásával kapcsolatban. A tárgyalásra kijelölt Mezőgazdasági Bizottság kormánypárti többsége elutasította az indítvány tárgyalását, így az nem kerülhet a plenáris ülés elé, és nem járultak hozzá ahhoz sem, hogy a párt szakértője, Ács Sándorné, és a…

Sikerült azonosítaniuk a kutatóknak azon kulcsgének egyikét, amelyek a rókák szelídségével vannak összefüggésben.

A CRISPR/Cas9 genomszerkesztési technológia hatásait tanulmányozó tudósok szerint az új módszer váratlan genetikai károsodást okozhat, amely a sejtekben veszélyes változásokat idézhet elő.

Először sikerült feltérképezni a koalák teljes génállományát ausztrál tudósoknak, akik azt remélik, eredményeik abban is segítenek, hogy megfékezzék a fajt tizedelő, nemi úton terjedő kórt.

Magyar kutatók majdnem húszéves munkával felderítették a gímszarvas (Cervus elaphus) teljes örökítőanyagát. Nemcsak a DNS hárommilliárd betűpárjának sorrendjét fejtették meg, hanem azt is, hogy a DNS hogyan rendeződik kromoszómákba, és pontos szerkezeti leírást adtak a gímszarvas több mint húszezer génjének többségéről is.