genetika

2017 májusában egész délelőtt keresgéltük a taxisofőrrel Shousan kanyargós útjain a génmódosított rizs termesztésének kísérleti telepét, amely Kína délkeleti részén Fucsien tartomány székhelyétől, Fucsontól mintegy húsz kilométerre található. A hegyvidéket buja szubtrópusi növényzet borítja. A közeli, 16 000 lakosú kisvárosban az általunk megkérdezettek közül senki sem ismerte a „génmódosított növények” (GMO) kifejezést.

Egy nemzetközi kutatócsoportnak sikerült izolálnia azt a gént, amely a keltetési idő alatt uralkodó hőmérséklet függvényében határozza meg a tojásból kikelő vörösfülű ékszerteknősök nemét.

Megfejtették a rózsák teljes genetikai kódját, és egyebek mellett kiderült, hogy az illatos virág közelebbi rokonságban áll az eperrel, mint gondolnánk – számolt be a tudományos eredményről a BBC News.

Lezsák Sándor magyar-történelem szakos tanító (MDF → Fidesz) különleges elképzelésével írta be magát a hazai géntechnológia történetébe. 2002-ben ezt jegyezték fel tőle: „A legnagyobb probléma az, hogy a genetikailag manipulált élelmiszerek fogyasztását követően nem tudjuk, hogy a bevitt idegen gén a mi génjeink mely részébe épül be”. Vajon miként képzelte el a népfőiskolát szervező honatya…

Az egészségtelen étrend hosszú távon agresszívebbé teszi az immunrendszert. Ez az étrendi kérdés elég zavaros, utat nyit a különféle new wave bölcselőknek, akik már hallani vélték a tuti megoldásokat. Legfőként azt, hogy mit ne együnk, pl. húspépet, gyári tojást, műtejet, gm-szóját stb. Persze az idők változnak, de a sejtek nem felejtenek.

A géntechnológia termékei messze változatosabbak és sokszínűbbek, mint idehaza ma gondolják. Tapasztalom, hogy az alkalmazott (nem is elméleti) genetikával kapcsolatos hétköznapi megértés nálunk elképesztően alacsony szintű. Sokan úgy törnek az ügy fölött pálcát, hogy nem is tudják, hogy miről mondanak ítéletet.

Megfejtették a súlyosan veszélyeztetett szumátrai orrszarvú genomját – szólt a hír 2 hónapja. Kellemesebb lenne érkezőkről írni, az mindig ünnepélyes. A távozás, a búcsú drámai. Ez esetben kiváltképpen, hiszen egy hatalmas emlős tűnik el végérvényesen a környezetünkből, amelyről azt hittük örökké velünk marad.

Egy új kutatás szerint az elmúlt 12 évben több mint 1000 új emlősfajt fedeztek fel a tudósok – írta a National Geographic.

A génjeikben rejtőzik a denevérek hosszú életének titka – állapították meg kutatók. Minél nagyobb testű egy emlős, annál tovább él. A denevér a kivétel szabály alól.

Az Európai Bíróság tegnap jelzést adott arra vonatkozóan, hogy miként fogja osztályozni az új génmódosítási technológiákkal előállított élelmiszereket és haszonnövényeket. Európa szerte vita bontakozik ki az ún. “új nemesítési technológiákról”, amelyet egyes kutatók, mezőgazdasági vállalatok szeretnének kivonni a génmódosítási eljárások szigorúbb engedélyezési köréből. A VILÁG BIOGAZDÁI ELUTASÍTJÁK AZ ÚJ GMO-KAT